Schaumburg–Lippei Fejedelemség

Schaumburg–Lippei Fejedelemség német történelmi állam mai Alsó-Szászország területén.

Schaumburg–Lippei Fejedelemség
1643 – 1918. november 15.
Schaumburg–Lippei Fejedelemség címere Schaumburg–Lippei Fejedelemség zászlaja
Schaumburg–Lippei Fejedelemség a Német Császárságban
Általános adatok
Fővárosa	Bückeburg
Terület	340 km²
Népesség	48.046 (1925) fő
Hivatalos nyelvek	német
Vallás	evangélikus (94%)
Államvallás	evangélikus kereszténység
Kormányzat
Államforma	monarchia (1918-ig)
Uralkodó	Gróf (1807-ig) Fejedelem (1807-1918)
Dinasztia	Schaumburg–Lippe-ház
Államfő	Landespräsidium (1918-tól)
A Wikimédia Commons tartalmaz Schaumburg–Lippei Fejedelemség témájú médiaállományokat.

Történelem

Schaumburg–Lippei Fejedelemség és hesseni Schaumburg grófság

Schaumburg–Lippei Fejedelemség és Szabadállam 1807–1945

1640-ben a gyermektelen V. Ottó schaumburgi gróf halállal után az anyája, Lippei Erzsébet (1592–1646) lett a schaumburgi grófság régense. 1647-ben szétosztattak a grófságot Philipp I. zur Lippe-Alverdissen, Erzsébet öcsé, és a Hessen-Kassel Tartománygrófság között. A vesztfáliai béke megerősítette a megosztást.

1807. április 18-án a Lippe-Detmold fejedelemséggel együtt csatlakozott a rajnai szövetséghez. A szerződésben írtak "les princes de la Lippe". Úgy György Vilmos fejedelm lett.

1815-től Schaumburg-Lippe a Német Szövetség majd 1871-től a Német Császárság állama volt.

1918. november 15-én II. Adolf fejedelm lemondott a trónáról és Schaumburg-Lippe szabadállam lett. A parlamentnak (Landtag) 15 tagja, a kormánynak 5 tagja volt. A legfelsőbb bíróság a poroszországi Celleben volt. Az állom 2 járasra (Landreis) oszlik: Bückeburg és Stadthagen.

1946. november 23-án a brit katonai kormány jóváhagyta hagy megalakult a porosz Hannoveri tartományból (Provinz Hannover, az egykori Hannoveri Királyság), az Oldenburgi Nagyhercegségből, a Braunschweigi Hercegségből és a Schaumburg-Lippei Fejedelemségből az Alsó-Szászország tartomány.

A Schaumburg-Lippei járást hozták létre 1946-ban a Bückeburg járásból és a Stadthagen járásból. Stadthagen volt az új székhelye.

1977. augusztus 1-jén alakult a Schaumburg-Lippe és a Grafschaft Schaumburg járásból a Schaumburg járás.

Schaumburg járás

Uralkodók

Schaumburg–Lippei grófok ( Grafen zu Schaumburg–Lippe)

• 1647–1681: I. Fülöp (1601–1681)
• 1681–1728: Frigyes Keresztény (1655–1728)
• 1728–1748: Albrecht Wolfgang (1699–1748)
• 1748–1777: Vilmos (1724–1777)
• 1777–1787: II. Fülöp Ernő (1723–1787)
• 1787–1807: György Vilmos (1784–1860)

Schaumburg–Lippei fejedelmek (Fürsten zu Schaumburg–Lippe)

• 1807–1760: György Vilmos (1784–1860)
• 1860–1893: I. Adolf György (1817–1893)
• 1893–1911: György (1846–1911)
• 1911–1918: II. Adolf (1883–1936)

Híres Emberek

• Johann Christoph Friedrich Bach több mint 40 évig schaumburg–lippei udvari muzikus volt.
• 1771 és 1776 között Johann Gottfried Herder fővárosban élt.
• 1906 és 1909 között Hermann Löns itt élt.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Schaumburg-Lippe című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Fürstentum Schaumburg-Lippe (Kreise und Gemeinden) 1910
• Lernwerkstatt Geschichte Hannover: Schaumburger Geschichte
• Schaumburg-Lippe Genealogy (angolul)
• Das Fürstentum Schaumburg-Lippe 1807–1918
• Beatrice Härig: Das Schaumburger Land im Herzen Europas. Macht und Pracht in einem deutschen Kleinstaat, in: Monumente 1.2017