„Németország és Oroszország kapcsolatai” változatai közötti eltérés

A mongolok kiűzése után a moszkvai uralkodók, különösen [[III. Iván moszkvai nagyfejedelem]], majd [[IV. Iván orosz cár]] nyitottak az európai kapcsolatok felé. Kézműveseket, katonákat, fegyverkovácsokat, orvosokat, patikusokat és más szakembereket, mérnököket, tudósokat hívtak meg országukba, elsősorban Németországból. Moszkvában a [[16. század]]ra kialakult egy német előváros, ahol ezek a szakemberek telepedtek le. A német elővárosvárosrész a [[Nyemeckaja szloboda]]{{Wd|Q708488}} nevet kapta, ami arra utalt, hogy az ott élők különleges jogállást élveztek az orosz jobbágyokhoz képest. 1665-ben a városrész 206 „udvart”, gazdaságot számlált, körülbelül 1200 lakossal. 1725-re a lakosok száma 2500-ra nőtt, ez a növekvő nagyvásáros lakóinak már csak a 2%-át tette ki. De más városokban is sok német élt, számuk gyakran meghaladta a helyi – egyébként a középkori Magyarországhoz hasonlóan – a helyi lakosokét. A Romanovok idejére a németek már nem csak a kereskedelemben, gazdaságban, a kézműiparban és a hadseregben töltöttek be jelentős pozíciókat, hanem magában a cári udvarban is.