Wikipédia

„Thethi Nemzeti Park” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Még egy kép
Képek + szövegsimogatás
12. sor:
== Földrajza ==
[[Fájl:Theth, Fusha e Thethit 2019 01.jpg|bélyeg|balra|250px|A thethi völgykatlan déli része Gjelaj felől]]
A nemzeti park a mindössze 9 kilométer hosszú Theth folyócska magashegyek ölelésében kialakult, 750-800 méteres tengerszint feletti magasságú katlanvölgyére és a környező csúcsok meredek hegyoldalaira terjed ki. TermészetföldrajziA közelítően ovális alakú völgykatlan a [[kainozoikumi eljegesedés]] időszakában alakult ki, amelyet a környező hegyekről aláömlő számos vízfolyás alakított tovább. A Theth-völgy természetföldrajzi szempontból az [[Prokletije|Albán-Alpokon]] belül a Keleti-Albán-Alpok középtájához, a Shala-völgy (Lugina e Shalës) földrajzi kistájához tartozik, amelyet keletről a Jezerca-blokkhoz, nyugatról pedig a Nyugati-Albán-Alpokhoz, a [[Malësia e Madhe|Malësia e Madhéhoz]]{{Wd|Q22009758}} tartozó magaslatok szegélyeznek. A közelítően ovális alakú völgykatlan a [[kainozoikumi eljegesedés]] időszakában alakult ki, amelyet a környező hegyekről aláömlő számos vízfolyás alakított tovább. Délnyugatról a [[Zorz-hegy]]{{Wd|Q22007655}} (Maja e Zorzit, 1661 m), nyugatról a Shteg-hegy (Maja e Shtegut, 2081 m), északnyugatról a [[Radohima-hegy]]{{Wd|Q2126597}} (Maja e Radohimës, 2568 m), északról az [[Arap-hegy]]{{Wd|Q626160}} (Maja e Arapit, 2217 m), északkeletről a [[Paplluka-hegy]]{{Wd|Q13042421}} (Maja e Papllukës, 2569 m, a nemzeti park legmagasabb pontja) és az Alia-hegy (Maja e Alisë, 2471 m), keletről pedig a [[Bosh-hegy]]{{Wd|Q22012270}} (Maja e Boshit, 2414 m) határolja a déli irányban nyitott völgyet. A nemzeti park déli határát a Theth mellékvize, a Kapre-patak (Përroi i Kapres) jelöli ki.{{refhely|Parqet kombëtare 2018|:106–107.; {{CitWeb|tit=Albánia szovjet katonai térképei|url=https://mapstor.com/map-sets/country-maps/albania.html#gs--050k--(1980-1980)—preview|accd=2018-09-16}}}}
 
A Theth forrásvidéke északon, az Arap-hegy lábánál található, ahol a felszín alatti [[rétegvíz]] egy 6 méteres forrásmedencében tör a felszínre. Az éves hidrológiai ciklus júliusban kezdődik, a Theth-forrás vízhozama ekkor 2-3 m³/s, a 7 °C-os hőmérsékletű folyó hozama pedig 1000-1300 l/s körül alakul. A folyó felső szakaszán a meder szélessége mintegy 150-200 méter, ezt folyamatosan töltik fel kőzethordalékukkal a környező hegyekből eredő vízfolyások. A medret mindkét oldalán 4-5 méter magas folyóteraszok kísérik egészen Grunasig, amelytől délre a jég alakította felszínformákat a folyó vájta, mély és keskeny Grunasi-szurdok váltja fel. A Theth-völgy Ndërlysajnál éri el a [[Shala (folyó)|Shala]]{{Wd|Q2276631}} folyót, itt a tengerszint feletti magasság 600 méter. Keleti és nyugati irányból egyaránt számos kisebb vízfolyás táplálja a Thethet, ezek közül nevezetesebbek a Birka- (Përroi i Dhenve), a Szikla- (Përroi i Gurrës), a Shkaf- (Përroi i Shkafit), a Sós- (Përroi i Shëllinës) és a Rroshkadoll-patak (Përroi i Rroshkadollit). A nemzeti park területén mintegy hetven, jellemzően 5-6 °C-os hőmérsékletű karsztforrás tör a felszínre. A Thethi Nemzeti Park vízrajzát emellett több [[gleccsertó]]{{Wd|Q211302}} is színesíti, többek között a Tërthorja-tó (Liqeni i Tërthores) és a Peja-hágói-tó (Liqeni i Qafës së Pejës).{{refhely|Sheme & Mara 2017|:135–136.;|Parqet kombëtare 2018|:106–107., 111.; {{CitWeb|tit=Albánia szovjet katonai térképei|url=https://mapstor.com/map-sets/country-maps/albania.html#gs--050k--(1980-1980)—preview|accd=2018-09-16}}}}
 
A magashegyek által közrezárt területet hideg és csapadékos telek, valamint enyhe nyarak jellemzik. A januári középhőmérséklet 0 °C, a júliusi 17 °C körül alakul, a legalacsonyabb mért hőmérsékleti szélsőérték -19,2 °C. Az éves csapadékmennyiség 2900 és 3000 milliméter közötti, amelynek nagy része az őszi (eső) és a téli (hó) évnegyedekben hull a vidékre, de nyaranta sem ritkák a rövid záporok. A hótakaró nemritkán meghaladja az 1,5 méteres, magasabb fekvésű területeken pedig a 3 méteres vastagságot. Az éves napsütéses órák száma a déli irányban nyitott völgyben relatíve magas, 2000 és 2200 között alakul.{{refhely|Parqet kombëtare 2018|:108.}}
 
== Élővilága ==
A nemzeti park területének csaknem kétharmadát, 1680 hektárt – jellemzően barna erdőtalajon – erdők, főként [[bükkösök]] borítják, a fennmaradó, magasabban fekvő területeken alpesi legelők és kopár sziklaszirtek váltják egymást. Megközelítően 1500 növényfaj honos a területen –, közülük 70 veszélyeztetett státusú. A tengerszint feletti magasság függvényében három jellemző növénytársulás különíthető el a nemzeti parkban. A legalacsonyabban fekvő, 600-800 méter közötti területeken, a katlanvölgyben elsősorban [[gyertyános–tölgyes]]ek alkotják a természetes növénytakarót, a főbb állományalkotó fajok a [[csertölgy]] (Quercus cerris), a [[komlógyertyán]] (Ostrya carpinifolia), a [[keleti gyertyán]] (Carpinus orientalis), a [[virágos kőris]] (Fraxinus ornus) és a [[húsos som]] (Cornus mas). 700 és 1900 méter közötti tengerszint feletti magasságban ezek helyét veszik át a bükkösök,. azAz [[európai bükk]] (Fagus sylvatica), a [[közönséges jegenyefenyő]] (Abies alba), a [[hegyi juhar]] (Acer pseudoplatanus) alkotta erdők állományába magasabb szintvonalakon [[balkáni páncélfenyő]] (Pinus leucodermis) és [[havasi törpefenyő]] (Pinus mugo) vegyül, amelyek foltjai nemritkán 2200-2300 méteres magasságban is megtalálhatók. A bükkösök különösen értékes endemikus faja az [[útifűfélék]] közé tartozó [[Wulfenia baldaccii]]{{Wd|Q17745803}}. 1900 méteres tengerszint feletti magasságtól fokozatosan az alpesi rétek veszik át az erdők helyét. Ezeken a területeken a fásszárú [[közönséges boróka]] (Juniperus communis) és [[csorba fűz]]{{Wd|Q164975}} (Salix retusa) mellett a főbb állományalkotó fajok a [[havasi perje]]{{Wd|Q162524}} (Poa alpina), a [[havasi őszirózsa]]{{Wd|Q1342885}} (Aster alpinus), a [[bérci here]]{{Wd|Q163363}} (Trifolium alpestre), a [[nyúlfarkfű|nyúlfarkfüvek]] közé tartozó [[Sesleria robusta]]{{Wd|Q1711887}}, valamint több [[csenkesz]]faj (Festuca sp.).{{refhely|Sheme & Mara 2017|:148.;|Parqet kombëtare 2018|:106., 111., 114., 118.}}
 
A Thethi Nemzeti Park állatvilága a flórához hasonlóan fajgazdag. Az itt honos húsz emlősfaj mellett ötven madárfaj fészkel a területen, a hüllőket tíz, a kétéltűket nyolc védett faj képviseli. A nagyemlősök közül jelentős populációval rendelkezik a [[barna medve]] (Ursus arctos), a [[szürke farkas]] (Canis lupus), az [[eurázsiai hiúz]] (Lynx lynx balcanicus), a [[vaddisznó]] (Sus scrofa), a [[zerge]] (Rupicapra rupicapra), az [[európai őz]] (Capreolus capreolus) és a [[vadkecske]] (Capra aegagrus). A madarak közül elsősorban négy-négy [[pintyfélék|pinty]]- és [[cinegefélék|cinegefaj]] fészkel nagyobb állományokban a nemzeti parkban, mellettük kisebb számban ugyan, de jelentős a [[szirti sas]]ok (Aquila chrysaetos), három [[harkályfélék|harkályfaj]] és a [[csuszka (madár)|csuszka]] (Sitta europaea) populációja.{{refhely|Parqet kombëtare 2018|:118.}} A Theth folyó vizének élővilágát elsősorban a [[márványos pisztráng]]{{Wd|Q22231158}} (Salmo marmoratus) élővilága jellemzi, de nagy számban megtalálható az egyébként Balkán-szerte ritka [[sebes pisztráng]] (Salmo trutta), valamint az [[alpesi szalamandra]] (Salamandra atra) is. {{refhely|Sheme & Mara 2017|:148.;|Parqet kombëtare 2018|:111., 123.}}
 
== Története ==
A nemzeti park területe nagyjából megegyezik a ma a [[Shala alközség]]hez{{Wd|Q2430629}} tartozó szórványtelepülés, [[Theth]] területével, amely egyben a [[Dukagjin]]{{Wd|Q73412}} néprajzi régió legészakibb szállásterülete is. A hagyományosan egy-egy nemzetség tagjainak otthont adó fontosabb településrészek a Theth bal partján északról dél felé haladva Nikgjonaj, Gjelaj, Hardedaj, Fushë-Theth, Nënreth és Grunas, a jobb parton Gjeçaj és Ndërlysaj.{{refhely|Dienes 2017|:171.;|Parqet kombëtare 2018|:106.}} A település első említései 1485-ből (hét házzal), majd egy 1688-as itáliai térképről ismertek. Az oszmán hódítás elől érkező római katolikus albánok a 15. században kezdték benépesíteni a völgyet, de a népességszám igazán a 18. században ugrott meg.{{refhely|Dienes 2017|:171.;|Parqet kombëtare 2018|:123.}} Albánia korai felfedezői közül többen ellátogattak a völgybe, és földrajzi, néprajzi, társadalmi beszámolóikkal korán ráirányították a figyelmet a Theth-völgy természeti és kulturális értékeire; közéjük tartozott [[Karl Steinmetz]] (1904), [[Edith Durham]] (1908), [[Rose Wilder Lane]]{{Wd|Q438558}} (1921).{{refhely|Gloyer 2012|:197., 201.;|Elsie 2013|:427.}} 1921-ben az Amerikai Vörös Kereszt létesített itt iskolát. A Shkodrát Theth-szel összekötő utat 1936-ban adták át, de a völgy turisztikai jelentősége csak 1962 után lendült fel, miután kiépítették a turisztikai infrastruktúrát és az első szálláshelyeket, 1968-ban pedig egy szakszervezeti munkásüdülőt is létesítettek.{{refhely|Dienes 2017|:171.;|Parqet kombëtare 2018|:123., 125.}}
 
A nemzeti park 1966. november 21-én alakult meg,{{refhely|Parqet kombëtare 2018|:106.}} a 2010-es években pedig tervbe vették egy határokon átívelőátnyúló, albán–montenegrói–koszovóialbán–[[montenegró]]i–[[koszovó]]i természetvédelmi park létrehozását, amelynek a Thethi Nemzeti Park is része lenne.{{refhely|Parqet kombëtare 2018|:125.}}
 
== Idegenforgalma, és látnivalói ==
[[Fájl:Theth, Fushë-Theth – National Park Visitor Center 02.jpg|bélyeg|balra|250px|A nemzeti park 2018-ban átadott látogatóközpontja]]
Napjainkban Theth, különösen annak központi településrészei, Fushë-Theth és a Theth folyó jobb partján húzódó Gjeçaj az észak-albániai hegyvidéki turizmus legkedveltebb célpontjai közé tartoznak, szálláshelyekkel és éttermekkel, sportlehetőségekkel (hegymászás, barlangászat, kajakozás, horgászat, hegyi kerékpározás stb.).{{refhely|Parqet kombëtare 2018|:106., 125.}} A nemzeti park központi része, Fushë-Theth a jó közlekedési helyzetű [[Koplik]] városától légvonalban 34, közúton 57 kilométerre található északkeleti irányban. A közúti összeköttetést a Koplikból kiinduló SH21-es főút biztosítja, amelyet 2016-ban a Bun i Thorës-hágóig leaszfaltoztak, utolsó 16 kilométerén azonban az út nehezen és lassan járható.{{refhely|Gloyer 2012|:198–199.;|Dienes 2017|:165., 171.}} {{forrás|Ez utóbbi szakasz útépítési munkálatai – a nyomvonal kiszélesítése, alagutak építése, majd az út aszfaltozása – 2019-ben indultak meg.{{jegyzet|{{CitWeb|tit=Rama aparalajmëron nyomvonalndërtimin kiszélesítésével,e majd16 várhatóankm 2020-bantë befejezettrrugës aszfaltozásávalsë paasfaltuar turistike të Thethit|work=Koha.net|date=2019-08-12|url=https://www.koha.net/arberi/178638/rama-paralajmeron-ndertimin-e-16-km-te-rruges-se-paasfaltuar-turistike-te-thethit/|accd=2019-10-18}}}} A Theth völgye egy másik útvonalon át is megközelíthető Shkodrából a Kir, majd a [[Shala (folyó)|Shala]]{{Wd|Q2276631}} völgyén át, ez azonban terepjáróval is nehezen járható.{{refhely|Dienes 2017|:166.}} Csak gyalogosan járható, de kedvelt túraútvonalnak számít a Theth völgyét a közeli [[Valbona-völgy Nemzeti Park]]kal{{Wd|Q1725911}} az 1817 méteres [[Valbona-hágó]]n{{Wd|Q2121353}} át összekötő hegyi ösvény.{{refhely|Gloyer 2012|:158., 163.;|Dienes 2017|:188.}}
 
A Thethi Nemzeti Park főbb természeti értékei közé tartozik a Theth folyócska 2 kilométer hosszú, 45-65 méter mély és 2-3 méter széles szurdokvölgye, a Grunasi-szurdok (Kanioni i Grunasit). A karbonátos kőzetek alkotta hegyoldalak cseppkövekben, galériákban és barlangi tavakban bővelkedő barlangjai közül nevezetesebbek az Arapi-barlang (Shpella e Arapit), a Körkörös-lyuk (Bira a Rrathëve), a Kakukk-barlang (Shpella e Qyqes), a Vörös-barlang (Shpella e Kuqe), a Birka-járási-barlang (Shpella e Shtegut të Dhenve) és a Peja-hágói-barlang (Shpella e Qafës së Pejës). További jelentős természeti értékek a 35 méter magas Grunasi- (Ujëvara e Grunasit) és a 24 méteres Gjeçaji-vízesés (Ujëvara e Gjeçajt), valamint a Kapre-patak forrásmedencéje, a Kék Szem-forrás (Syri i Kaltër).{{refhely|Sheme & Mara 2017|:148.;|Parqet kombëtare 2018|:107., 111.}}
37. sor:
 
<center>
{{Galéria
|align=center
|width=300
|height=200
|Kép:Theth, Grunas – Grunas Waterfall 01.jpg|A Grunasi-vízesés
|Kép:Theth, Grunas – Grunas Canyon 03.jpg|A Theth szurdokvölgye Grunasnál
}}
{{Galéria
|align=center
43 ⟶ 50 sor:
|Kép:Theth, Fushë-Theth – Roman Catholic Church 10.jpg|Fushë-Theth temploma
|Kép:Theth, Fushë-Theth – Lockup Tower 04.jpg|A thethi Zárkatorony (Kulla e Ngujimit)
|Kép:Theth, Okol – Houses 07.jpg|HagyományosZsindelytetős kőház Theth okoli településrészében
}}
</center>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Thethi_Nemzeti_Park”