Főmenü megnyitása

Módosítások

 
==Az esemény az irodalomban==
A szentendrei tömeggyilkossággal rengeteg elemében megegyező bűneset leírása szerepel [[Fóti Andor]] ''A szentendrei bosszú'' című novellájában, ami kötetben a szerző ''Kelepcében az alvilág'' című, a [[Zrínyi Katonai Kiadó]] által [[1968]]-ban kiadott művében jelent meg. A szerző, úgy is, mint az esemény időszakának egyik vezető rendőrnyomozója, az írással azt a képet kívánja kialakítani az olvasóban, hogy ő maga is részt vett az ügy nyomozásában, sőt felderítésében is – hiszen a novella szerint a bűneset megoldódott, a tetteseket kézre kerítették és bíróság elé állították. Fóti művét azonban nem érdemes tényszerű leírásként kezelni, hiszen a könyve elején leszögezi: a benne szereplő személyek, helységek nevét megváltoztatta, a leírt és a valóságban megtörtént eseményeknek az egyezése csak a véletlen játéka lehet.
 
A novella egy augusztusi vasárnapra teszi a bűneset felfedezését, dátum nélkül, de bizonyára az 1947-es évre, mert a történet szövése az 1946-os téltől indul. Egyezik a valósággal az egyik turista áldozat, Denke Lajos és a szemtanú, Pribill Károly neve, a gyerekek megölésének helyszíne és megjelenik a nyomozás irányítójaként az akkori országos rendőrfőkapitány, [[Münnich Ferenc]] személye is. Eltérés viszont, hogy a turisták halálának helyszíne az írásban a Rózsika-forrás – holott ilyen nevű forrás nem szerepel Szentendre környékén, [[Rózsika-forrás|létezik]] viszont jóval távolabb, a [[Budai-hegység]]ben, Solymár határában. Pribill egyedül, felesége nélkül szerepel a novellában, amely szerint úgy tűnik, nem tartozott Denkéék társaságához, csak ott tartózkodott, ahol ők megpihentek. Eltérés az is, hogy a műben hat gyerekáldozat szerepel, a túlélő szemtanú pedig két támadóról tesz említést.
21 282

szerkesztés