„Hellenisztikus civilizáció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a spam link jelölése, egyéb apróság |
|||
7. sor:
[[I. e. 334]]-ben [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] egy 35 000 fős makedón-görög sereg élén elindult Perzsia meghódítására. Az [[i. e. 331]]-i [[gaugamélai csata]] után [[III. Dárajavaus perzsa király|III. Dareiosz]] már nem tudja tartani tovább birodalmát. Nagy Sándor birodalma (Hellenisztikus Birodalom) az [[Indus]]tól a [[Duna|Dunáig]], a [[Kaszpi-tenger]]től a [[Nílus]] torkolatáig terjedt.
Egyiptomban megalapította [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandriát]], a róla elnevezett 60 város legnagyobbikát. Birodalmát új úthálózattal és katonai támaszpontokkal erősítette meg. Hivatalossá tette a [[görög nyelv]]et, új pénzt vezetett be.
Ezt az más-más vallású, és más-más fejlettségű térségben kialakult új államot főként a hadsereg tartotta össze. Alexandrosz próbálta egyben tartani, azonban görög-makedón vezetőinek nem tetszett, perzsa és keleti szertartásokban való részvétele. Az uralkodó próbálta fenntartani uralmát, keleten despotává vált.
Szorgalmazta a makedón katonák perzsa nőkkel való házasságkötését. Ő maga a [[szúzai menyegző]]n a legyőzött perzsa király, III. Dareiosz lányát feleségül vette és így felvette a perzsa királyi címet. Esküvőjén a katonái közül 10 000-et házasított össze perzsa leányokkal. Ily módon természetesen nem lehetett egybegyúrni a más-más kultúrájú népeket, de a keleti és görög műveltség ötvöződéséből a következő évszázadokban jelentős fejlődés bontakozott ki.
[[I. e. 323]]-ban [[Karthágó]] és [[Szicília]] meghódítására készülve 33 évesen maláriában halt meg.
43. sor:
A [[Anatólia|kis-ázsiai]] államok is bekapcsolódtak a kereskedelembe.
A keleti és görög kultúra összeolvadása jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. Fejlődésnek indult a mezőgazdasági technika: öntözés, trágyázás, állattenyésztés, gyümölcsök és vetésforgó meghonosítása (nem maradt föld kihasználatlanul).
A fejlődés elsősorban a görög telepesek által lakott városokban indult el. Több százezer lakosú városok jöttek létre és lettek az ipar, kereskedelem és a kultúra központjai. Például: [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandria]], [[Pergamon]], [[Palmüra]] stb.
A rabszolgatartó nagyüzemi gazdálkodás ugyanakkor visszaszorította a kisárutermelést, így a parasztok, kézművesek, kiskereskedők elszegényedtek. Görögországban is megszűnt a [[demokrácia]], a lakosok már nem a [[polisz]]ok szabad állampolgárai, hanem egyeduralkodók alattvalói voltak. Az új államok az ókori Kelet királyságaihoz hasonlóan despotikussá váltak.
52. sor:
[[Fájl:Ludovisi Gaul Altemps Inv8608 n3.jpg|thumb|left|Kelta vezér és felesége. Pergamoni hellenisztikus művészet]]
A hellenisztikus államok a görög kultúrákat összekapcsolták a keletivel. Az ismeretlen meghódításához, az új kereskedelmi kapcsolatokhoz, gazdasági, földrajzi, csillagászati és történelmi ismeretekre volt szükség. Így az eddig csak véletlenül irányított tudomány helyére az egzakt, tudatos kutatás lépett.
A tudomány és kultúra pártolói már nem a poliszdemokráciák, hanem a királyi udvarok lettek. A kor kulturális központja a Nagy Sándor alapította Alexandria volt. Itt jött létre a világ első tudományos központja és intézményrendszere az alexandriai Muszeionban és az [[alexandriai könyvtár]]ban.
60. sor:
== Források ==
*https://web.archive.org/web/20080312232459/http://www.freeweb.hu/xantana/tortenelem/toriregi/makedonia.htm
*http://www.kislexikon.hu/hellenizmus_a.html {{Spam link|dátum=2019 októberéből}}
*https://web.archive.org/web/20080828155821/http://www.felveteli.hu/index.php?cikkid=127
| |||