„Szolnok” változatai közötti eltérés

96 bájt hozzáadva ,  7 hónappal ezelőtt
a
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
A Monarchia bukásával és az ország több részre szakadásával gyakorlatilag minden megváltozott.
 
1919 májusbanmájusában hosszú és elkeseredett harc folyt a Tisza vonaláig benyomult román sereg és a vörös hadsereg között. A [[Tanácsköztársaság]] idején a [[Románia|román]] királyi haderő támadása hatalmas károkat okozott, 77 napig itt húzódott a front. A vörös hadsereg tiszántúli veresége után 1919 júliusában a románok átkeltek a Tiszán és megszállták a várost. A megszállás csak 1920. február 25-én ért véget. A harcok alkalmával felrobbantott vasúti híd helyreállítását csak 1923-ban fejezték be. Történelmi érdekesség, hogy az [[1919]]-es „dicsőséges 133 nap” – az országban egyedülálló módon – egy nappal tovább tartott. A román megszállás [[1920]] februárjáig tartott.
Történelmi érdekesség, hogy az [[1919]]-es "dicsőséges 133 nap" – az országban egyedülálló módon – egy nappal tovább tartott. A román megszállás [[1920]] [[február]]jáig tartott.
 
1930-ban a város lakossága {{szám|38764 lakosú}} volt. Oktatási intézményei a következők voltak: áll.állami polg.polgári fiú- és áll. polg. leányiskola, áll.állami reálgimnázium, áll.állami leánylíceum, közs. felsőkereskedelmi fiúiskola, áll.állami fa- és fémipari szakiskola, közs. női keresk.kereskedelmi szaktanfolyam, áll.állami bábaképzőintézet.<!--Mi az a közs.?--> Üzemei a két világháború között: lakatosáru- és mérleg-, tükör-, bútor-, ecetszesz-, rum- és likőr-, jég-, vatta-, gőztégla-, [[szolnoki cukorgyár|cukorgyár]], ércöntöde és fémárugyár, gépgyár és vasöntöde, 2két áramelosztó, négy fűrésztelep, 4négy gőzmalom, vízmű voltak.
 
[[Fájl:Szolnok bombázása 1944-ben. Fortepan 15899.jpg|bélyegkép|balra|220px|A szolnoki vasúti pályaudvar bombázása 1944-ben]]
 
A két világháború között a károkat nagyrészt sikerült kijavítani. A [[második világháború]] alatt Szolnokot tizenkétszer érte bombatámadás, több amerikai is érte, melyek súlyos veszteségeket okoztak mind emberéletben, mind az épületekben. A [[„Frantic” hadműveletbenhadművelet]]ben (1944. június 2. – szeptember 19.) 600 támadó gép főcsoportosítása Debrecent bombázta. A jobb szárny Nagyváradot, Kolozsvárt, Szegedet, Balmazújvárost, a bal szárny pedig Szolnokot és Miskolcot támadta. A városok nem tudtak védekezni, mivel Szolnok és Miskolc kivételével nem volt védekezési lehetőségük. Ennek ellenére Szolnok igen sok emberéletet vesztett és nagy károkat szenvedett el.
 
Június 2-ára virradó éjjel Szolnok pályaudvarát támadták a britek - a célmegjelölő gépek hibájából csaknem nulla hatékonysággal, javarészt az állomástól negyven kilométerre lévő területet bombázva, a támadás a pályaudvart egyelőre érintetlenül hagyta. A bombázás nagyobbik része nappal következett: a támadásban Debrecen, Kolozsvár, Miskolc, Nagyvárad, Szeged és Szolnok pályaudvarát szőnyegbombázta a 15. AAF A legrosszabbul Szolnok és Debrecen járt: a szolnoki pályaudvart és környékét 870 rombolóbombával szórták le.
 
A lakosság nagy része elmenekült, a bevonuló szovjet hadsereg csak pár ezer embert talált.
 
==== Szolnok [[az 1956-os forradalom|1956]]-banforradalomban ====
 
Szolnok [[1956-os forradalom]]beli szerepléséről sokan csak azt tudják, hogy a forradalom leverésére menetelő szovjet csapatok mögött visszatérő [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] hírhedt rádióbeszédét Szolnokról sugározták,. pedigEz ezugyan közkeletű tévedés. Valójában, azonbande a város lakosai tevékenyen részt vettek az eseményekben.
 
1956. október 23-án a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|BME]] szolnoki karán diákgyűlést tartottak, melyen MEFESZ néven független diákszervezetet hoztak létre. Ezt követően este a ''[[Marica grófnő]]'' c. darabot félbeszakították, aholés tájékoztatták a közönséget a Pesten történtekről, ésvalamint elszavalták a ''[[Nemzeti Daltdal]]''t. Október 24-én délután kb. 500 fős tömeg sétált végig Szolnok főutcáján, majd este a Damjanich -szobornál elénekelték a [[Himnusz]]t és a [[Szózat]]ot. Október 25-én volt az első tüntetés a városban.
Szolnok 1956-os szerepléséről sokan csak azt tudják, hogy a forradalom leverésére menetelő szovjet csapatok mögött visszatérő Kádár János hírhedt rádióbeszédét Szolnokról sugározták, pedig ez közkeletű tévedés. Valójában azonban a város lakosai tevékenyen részt vettek az eseményekben.
 
A 4-es számú főúton megérkeztek a szovjet csapatok és október 24-étől november 2-áig a támadásban részt vevő 17 hadosztályukból 10 Szolnokon keltekkelt át a maguk építette pontonhídon a Tiszán. A szovjetek Szolnokot és [[Abony]]t állomáshelyüknek tekintették, s később is igen nagy erőkkel maradtak Szolnokon, egészen 1989-ig.
1956. október 23-án a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|BME]] szolnoki karán diákgyűlést tartottak, melyen MEFESZ néven független diákszervezetet hoztak létre. Ezt követően este a ''Marica grófnő'' c. darabot félbeszakították, ahol tájékoztatták a közönséget a Pesten történtekről és elszavalták a Nemzeti Dalt. Október 24-én délután kb. 500 fős tömeg sétált végig Szolnok főutcáján, majd este a Damjanich szobornál elénekelték a [[Himnusz]]t és a [[Szózat]]ot. Október 25-én volt az első tüntetés a városban.
A 4-es számú főúton megérkeztek a szovjet csapatok és október 24-étől november 2-áig a támadásban részt vevő 17 hadosztályukból 10 Szolnokon keltek át a maguk építette pontonhídon a Tiszán. A szovjetek Szolnokot és [[Abony]]t állomáshelyüknek tekintették, s később is igen nagy erőkkel maradtak Szolnokon, egészen 1989-ig.
 
Szolnokon 1956. október 26-án 15-20 ezer fő (!) részvételével tömeggyűlést tartottak a Kossuth téren. A tömeg innen a szovjet megszállást jelképező „szivar” (egy obeliszk volt) ledöntésére indult (érdekesség, hogy a [[szovjet]] módra igen szívósra sikerült „emlékművet” csak több óra próbálkozást követően sikerül ledönteni, méghozzá a Kőolajkutató Vállalat lánctalpas „sztalinyec” traktorával), majd minden más szovjet emlékművet is eltávolítottak. MajdEzután a délutáni órákban a megyeházán megválasztották a forradalmi munkástanácsot, aminek elnöke [[Dancsi József]] lett.
 
1956. október 30-án Szolnokról küldöttség érkezett a Parlamentbe. A küldöttséget [[Kádár János (politikus)|Kádár János]], az MDP Központi Bizottságának akkori első titkára fogadta a folyosón, aki levelet írt ceruzával a szolnokiaknak, majd az ülésteremben [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imre]] miniszterelnökkel is hitelesítettehitelesíttette. Az üzenetet Bulyáki Ferenc hozta Szolnokra.
 
Szolnokon 68-69 munkástanácsról tudunk, ennek mintegy 840 tagja volt.