„Rend (feudalizmus)” változatai közötti eltérés

a
a (→‎Rendi fejlődés Lengyelországban: stiláris hibák kiküszöbölése)
 
'''Rend'''nek nevezi a történetírás az európai [[feudalizmus]]ban az azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportját.{{Refhely|Száray IV.|151. o.}} Nyugat-Európában a 13. századtól, Közép-Európában a 15. századtól a gazdasági és politikai fejlődés következtében az alá-fölérendeltségi viszonyok láncolatán alapuló hűbéri függőségi hálózatok helyett a hasonló helyzetű társadalmi csoportok „rendekbe” szerveződtek, és érvényesítették akaratukat a helyi önkormányzatban és a rendi gyűlés révén az országos politikában. A különböző államokban az eltérő adottságok, társadalmi fejlődés következtében eltérő rendek alakultak ki, azonban általában elkülönült a [[polgárság]],<ref group="jegyzet">Az úgynevezett ''harmadik rend'' elvileg mind [[Anglia]], mind [[Franciaország]] rendiségében a nemesség és egyháziak körén kívüli lakosságot jelentette (lásd {{Refmutat|Britannica Hungarica|„rend” szócikk}}), képviseletet azonban általában csak a városi polgárság kapott.</ref> a [[nemesség]] és az [[egyház]]i hivatalnokok rétege, utóbbi kettő körében pedig eltérő jogokat élveztek az uralkodónak közvetlenül alárendelt előkelőségek és az alacsonyabb rangú kiváltságosak. Bár külön társadalmi réteget alkottak, és a legtöbb középkori európai államban jelentős tömegek tartoztak hozzá, nem szokás rendnek tekinteni a [[jobbágyság]]ot, sem a [[rabszolgák]] szűkebb rétegét, csak részének számítanak a harmadik rendnek, azaz a közrendnek.
 
A '''rendiség''' az azonos jogú és kötelezettségű társadalmi csoportok elkülönülésén alapuló [[középkor]]i és több helyen a késő [[újkor]]ig fennmaradó társadalmi berendezkedés,<ref name = "kislexikon.hu rendiség">{{cite web| title = A rendiség definíciója a kislexikon.hu-n| url = http://www.kislexikon.hu/rendiseg.html | accessdate = 2009-09-11}} {{Spam link|dátum=2019 októberéből}}</ref> valamint a rendek képviseletén alapuló kormányzati rendszer neve. A rendi alapú kormányzás Nyugat- és Közép-Európa nagy részén elősegítette a központi hatalom megerősítését a feudális keretek között,<ref name = "kislexikon.hu rendiség"/> majd a társadalmi és gazdasági fejlődés hatására átadta helyét az [[Abszolút monarchia|abszolutizmusnak]] vagy az [[alkotmányos monarchia|alkotmányos monarchiának]].
 
Magyarországon a rendi korszak a nemesi kiváltságok eltörlésével fejeződött be az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] után. Ekkor a polgárság és a jobbágyság szabadnak és egyenlőnek számított a törvény előtt és a közteherviselés lépett érvénybe. Ekkor jött létre egy teljesen új társadalom, amelyben az alapja, hogy az ország összes lakosság onnantól fogva polgár, ''„civis”'' volt.
296 042

szerkesztés