„Wrocław” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pontosítottam a történelmi részt, illetve az Érseki Múzeum neve rosszul szerepelt (valaki "Nagyvárosi"-nak fordította tévesen). |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
55. sor:
Mivel a [[Német-római Birodalom]] közvetlen vazallusa volt, a német-római császárok biztosították különböző hercegi és királyi dinasztiák uralmát. A [[Hanza-szövetség]]nek, az észak-európai városok kereskedelmi ligájának tagja volt. Majdnem a teljes középkor folyamán Wrocław uralkodói a Piast-dinasztiából származó sziléziai hercegek voltak. Bár nem tartozott a város hercegségükhöz, a wrocławi [[püspök]] herceg-püspök volt, amióta Pogarelli Preczlaus püspök (1341-1376) megvásárolta a Grodkówi hercegséget Bolesław brzegi hercegtől és hozzácsatolta Nysa egyházmegyéhez, ezután a breslaui püspökök titulusa Neisse és Grottkau (Nysa és Grodków) hercege lett, és példát mutatott más sziléziai uralkodóknak is.
[[1335]]-ben a [[Visegrádi királytalálkozó]]
Miután a helyi Piast-uralkodóház kihalt, [[1675]]-ben a Habsburgok örökölték Wrocławot. Az osztrák császárok erőteljesen szorgalmazták a város rekatolizálását. Az [[osztrák örökösödési háború]] első szakaszát lezáró [[breslaui béke]], majd az azt megerősítő [[berlini béke]] rendelkezése szerint [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] (cseh királynői minőségében) átengedte Szilézia legnagyobb részét [[II. Frigyes porosz király|Nagy Frigyesnek]]. A megszerzett területet Breslau városával együtt Szilézia tartomány néven annektálta a [[Porosz Királyság]].
| |||