„Anschluss” változatai közötti eltérés

 

==== Előkészületek ====

 

Csupán egy hónappal a [[berchtesgaden]]i tárgyalások után növekvő német nyomásra és az osztrák kormány hatalmának erőteljesen megrendülése következtében [[Kurt Schuschnigg|Schuschnigg]] elhatározta, hogy népszavazás alá bocsátja Ausztria függetlenségének kérdését. Az osztrák kancellár elképzelése az volt, hogy ezzel hosszabb időre tiszta helyeztet teremt Ausztria és Németország között.<ref>{{kiskapitális|Kerekes}} (1963), 333–334. old.;</ref> A népszavazást különféle felismerések tették szükségessé. Ezek között a legfontosabb az volt, hogy a [[berchtesgaden]]i megállapodások nem szolgálhattak alapul a két fél (a [[Német Birodalom]] és [[Ausztria]]) kapcsolatainak megnyugtató rendezéséhez, mivel Németország a korábbi megegyezésekhez hasonlóan ezt is pusztán kiindulópontnak tekintette a további engedmények elérése számára. Az is siettette [[Kurt Schuschnigg|Schuschnigg]] tervének megvalósítását, hogy az utóbbi hónapokban a nemzetiszocialisták feltűnő aktivizálódásba kezdtek. A kancellár úgy számított, hogy a kiírandó szavazáson az osztrák nép többsége a függetlenség megőrzése mellett fog voksolni, ezzel semmissé téve azt a németek által propagált nézetet, amely szerint az osztrákok túlnyomó része a csatlakozást óhajtja.<ref name="ReferenceA">{{kiskapitális|Kerekes}} (1963), 334. old.</ref> Az osztrák szövetségi kancellár a népszavazással továbbá Ausztria külpolitikai helyzetében is kedvező változást szeretett volna előidézni. Úgy vélte, ezzel kifejeződik az osztrák állam önállósági akarata, és lelepleződik a német politika agresszív jellege.<ref name="ReferenceA"/>