„I. Miklós pápa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez |
||
31. sor:
===A pápai primátus nyugaton===
''Miklós'' olyan időszakban lépett trónra, amikor a középkori keresztény világ első nagy válságát élte. [[Európa]] határain pogány népek gyülekeztek, keletről és északról heves támadások tizedelték a híveket, a hittérítések pedig csak lassan haladtak. Ráadásul a pápai hatalom is meggyengült az utóbbi években. Az uralkodók kedvük szerint alakították országuk egyházi méltóságait, és az [[érsek]]ek, püspökök egyre önállóbb és egyre világiasabb „uralkodásra” vágytak. ''Miklós'' meg akarta reformálni az egyházat, és rendet akart tenni a fejetlen célját elhagyó egyházmegyékben. <br />
Elsőként [[Ravenna]] érsekét, ''János''t hívatta Rómába, hogy az ott adjon számot tetteiről. János Itália-szerte ismert volt túlkapásairól és kegyetlenségéről. Elnyomta a pápai patrimóniumokon élőket, segédpüspökeivel erőszakosan bánt, és mind nagyobb összegeket követelt tőlük. A pápai követeket elűzte, és gyakran kedve szerint börtönbe vettetett papokat. ''Miklós'' háromszor is üzent neki, hogy jelenjen meg a Lateránban, de János különböző dokumentumok hamisításával kivédte a pápa követelését. Ekkor a pápa úgy döntött, hogy kiátkozza Jánost az egyházból. Ez megrémítette az érseket, hiszen ez azt jelentette, hogy nincsen már hatalma egyházmegyéje felett, ezért II. Lajos udvarába, [[Pavia|Paviába]] ment, hogy onnan kérjen segítséget. Két császári követtel érkezett meg Rómába, ahol ''Miklós'' a római zsinat elé idézte be [[860]] őszén. János ugyan bírta a császári támogatást, mégsem érezte magát elég erősnek a megmérettetéshez, ezért elmenekült Rómából. ''Miklós'' személyesen utazott el Ravennába, ahol Jánost kérdőre vonta. Minden jogtalan cselekedetét helyre hozta, és feltétlen engedelmességet követelt az érsektől. János ismét Lajoshoz fordult segítségért, de a császár is a pápa oldalára állt. [[861]]
De nem csak büntetnie kellett ''Miklós''nak. Nagy buzgalommal támogatta az északi népek térítését. Beleegyezett abba, hogy a [[Bréma (település)|brémai]] és a [[hamburg]]i egyházmegyéket összeolvasszák, ennek élére ''Szent Ansgar'' kerülhetett, aki a [[Dánia|dánok]], [[Svédország|svédek]] és az északi [[szláv népek]] térítésével volt megbízva.
38. sor:
====863, a zsinat éve====
Pontifikátusának közepén, 863-ban ''Miklós'' több ügyet is le akart zárni. A több egyházi kérdést ezért egy nagyobb római zsinat előtt szerette volna megtárgyalni, így ezen év
A zsinaton ''Miklós'' újra a házasság szentségét hirdette, amivel haragra keltette Lothárt. A 863-as gyűlésnek azonban volt még egy fontos passzusa. ''Miklós'' az egész egyházban hirdette Róma elsőbbségét, és ezért hamar szembe került [[Konstantinápoly|Konstantinápollyal]]. Ráadásul a [[pátriárka]] trónját akkoriban törvénytelenül bitorolták, és ezért ''Miklós'' kiközösítette a keresztény egyházból a konstantinápolyi pátriárkát. Ennek a zsinatnak a következményei meghatározták ''Miklós'' pontifikátusának hátralevő részét.
| |||