„III. Kelemen pápa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez |
||
23. sor:
[[VIII. Gergely pápa|VIII. Gergely]] kevesebb mint két hónapos regnálása után a klérus valamelyest biztonságban érezhette magát, hiszen a nyugodt és békeszerető Gergely pápa elhárította a háború veszélyét. Azonban szükség volt egy olyan egyházfőre, aki pontot tesz a római zavargásokra, békét köt a [[Német-római Birodalom]]mal és ugyanakkor hatásosan tud érvelni egy újabb [[keresztes háborúk|keresztes hadjárat]] mellett. A [[konklávé]] [[1187]]. [[december 19.|december 19-én]], két nappal Gergely halála után egyhangúlag választotta meg Paolot pápának, aki felvette a III. Kelemen uralkodói nevet.
Elsőként Róma városának helyzetét kellett megoldania. Mivel ő maga is római származású volt, jól ismerte a város politikai vonalait, és a rómaiak is szívesebben fogadták tanácsait, javaslatait. Róma városa ugyanis idő közben rádöbbent, hogy nemzetközi elismertség nélkül nem tud megállni a lábán, mint független [[köztársaság]]. Ezért a városnak szüksége volt a pápákra, akin keresztül európai hatalmi tényezőkké válhattak. Egy korabeli szerző úgy fogalmazott, hogy Róma nem tud élni a pápa nélkül, de a pápával sem. <br>Kelemen átlátta, hogy a város [[senatus|szenátusának]] nagyobb szüksége van rá, mint neki az örök városra, ezért óvatosan, de ő akart diktálni. Kikötötte, hogy csak akkor hajlandó tárgyalni, ha a római nemesség elismeri a pápák szuverenitását és visszaszolgáltatja javadalmait. Miután ez megtörtént Kelemen biztosította a római nép azon jogát, miszerint hivatalnokaikat maguk választhatják, de a város kormányzóját a pápa jelöli ki. A szerződés aláírása után közel ötven év után a pápa zavartalanul, fegyverek nélkül vonulhatott be Rómába [[1188]]
A helyreállt lateráni palotából Kelemen igyekezett minél nagyobb erőket mozgósítani a VIII. Gergely által meghirdetett [[harmadik keresztes háború]]hoz. A keresztesek harmadik hadjáratának valódi megindítója ő volt. [[1189]]
[[1188]]. [[március 13.|március 13-án]] Kelemen [[Skócia]] történetének egyik mérföldköveként kivonta a skót egyházat a [[york]]i [[érsek]] hatalma alól. [[I. Vilmos skót király]]nak sikerült feloldatnia az országán ülő egyházi büntetést, majd Kelemen [[St. Andrews (Skócia)|St Andrewsban]] engedélyezte az érsek megválasztását, aki egyedül Róma alá tartozott.<br>
|