„V. Pál pápa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kopernikusz, lásd helyesírási kocsmafal
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez
33. sor:
 
=== Pál külpolitikája ===
Pál hosszú uralkodása alatt a legkiemelkedőbb külpolitikai esemény mindenképpen a [[harmincéves háború]] volt. [[1618]] [[május]]ábanmájusában [[Prága|Prágában]] robbant ki a [[protestantizmus]] és a [[katolicizmus]] ellentétének leplébe burkolt háború. A kirobbant harcok mindenképpen nagy tétet jelentettek a pápaságnak. A [[II. Mátyás]] majd [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] által vezetett [[Katolikus Liga (1609)|Katolikus Liga]] erői egyrészt a Habsburgok uralmának védelméért, másrészt a katolikus hitért ragadtak fegyvert. Pál eleinte az [[augsburgi vallásbéke]] mellett állt ki, de a háború tétjét látva gyorsan Ferdinánd támogatása mellett szánta el magát. Jelentős pénzösszegekkel és haderővel is támogatta a Habsburg uralkodót, hogy sikerüljön meggátolnia egy szuverén protestáns állam létrejöttét. Pál még megélhette a [[fehérhegyi csata]] diadalmas hírét, amely azonban közel sem jelentette a háború végét.
[[Fájl:HasekuraQirinale.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A kép [[Haszekura Tszunenaga]] római látogatásakor készült, amelyen a [[japán]] [[szamuráj]] egy [[ferencesek|ferencessel]] vitázik. A freskó [[1615]]-ben készült, a Palazzo Quirinale, Sala Regia termében.]]
A pápa kiterjedt diplomáciai kapcsolatai leginkább a katolikus hit elterjedését és térhódítását célozta meg. Pontifikátusa alatt Itáliát nem dúlta háború, de vallási viták annál inkább. Velence mellett Pálnak [[Anglia|Angliával]] is meggyűlt a baja. [[1606]]. [[július 9.|július 9-én]] az egyházfő levelet írt [[I. Jakab angol király]]nak, amelyben gratulált királlyá koronázásához. Az angol királyi udvarban Pál levelét több okból sem fogadták olyan szívesen. Egyrészt Jakab akkor már három éve uralkodott, másrészt éppen egy évvel azelőtt merényletet követtek el Jakab ellen, amelyben pápai ügynökök is részt vettek, legalábbis az angol nyomozók szerint. pál egy következő levélben azt kérte Jakabtól, hogy az országában élő katolikusokat ne kényszerítse olyan hűségeskü tételére, amely nem fér össze hitükkel. A levél homályosan utal a merénylet pápai támogatására is, ugyanis abban az egyházfő azt írja, hogy ne büntesse az összes katolikust egy maroknyi katolikus vétke miatt. Cserébe Pál megígérte a királynak, hogy [[pápai bulla|bullában]] kéri Anglia katolikusait, legyenek hű alattvalói Jakabnak. De az uralkodó nem törődött a pápa levelével, és olyan hűségesküt állított össze, amely egy [[17. század]]i katolikusnak nem volt elfogadható. Pál [[1606]]. [[szeptember 22.|szeptember 22-én]] elítélte az angol uralkodó tettét.
 
V. Pál diplomáciai kapcsolatai a pápaság történetében nem először túlmutattak Európa határain. [[1615]] [[november]]ébennovemberében V. Pál fogadta [[Haszekura Tszunenaga]] [[szamuráj]]t [[Japán]]ból. A világutazó szamuráj két okból is érkezett a római udvarhoz. Egyrészt misszionáriusokat kért Páltól, hogy a korábban megindított keresztény térítést folytatni lehessen, másrészt kereskedelmi engedélyt kért hazájának [[Mexikó]] területével. Pál több misszionáriust is küldött a távol-keleti országba, de a kereskedelmi ügyekben III. Fülöp királyhoz irányította a szamurájt.
 
=== A római kúria ügyei ===