„Wass Albert” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
49. sor:
A következő év márciusában a lap főszerkesztőjét behívták a hadseregbe, Wass megbízott helyettes lett. Önéletrajzában meséli el, hogy alig három hónap után ''„két német a [[Gestapo|Gestapótól]] behatolt a szerkesztőségbe, felmutatva a parancsot, hogy a német hadsereg megbízásából »felügyelniük« kell a lapot, egyszerűen kisétáltam az irodámból, és felmentem a hegyekbe. Két hét múlva édesapám régi barátja, [[Veress Lajos]] tábornok üzent, hogy a németek »keresnek« engem. Hogy elkerülje a kellemetlenségeket, Veress tábornok, aki az Erdélyben állomásozó magyar hadsereg parancsnoka volt, egyenruhát adott nekem, s mint alhadnagyot [[Ukrajna|Ukrajnába]] küldött a 9. Magyar Királyi Lovassággal, ahonnan csak karácsonykor tértem vissza."''<ref>{{Cite web |url=http://www.wassvideo.com/Az_iro/az_iro.html |title=Életrajz Wass Albert (1908–1998) |accessdate=2009-12-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090826202710/http://www.wassvideo.com/Az_iro/az_iro.html |archivedate=2009-08-26 }}</ref> Ezt a feladatot olyan jól látta el, hogy kétszer is megkapta a [[vaskereszt]]et.
 
Wass különböző beosztásokat látott el a hadseregben, majd [[1944]] áprilisától [[Veress Lajos]] tábornok szárnysegédje lett. A háború vége felé a szovjet csapatok (majd később a románok is) egyre beljebb nyomultak az országba. [[1944]] decemberében mutatták volna be egy drámáját a [[Nemzeti Színház]]ban, de a bemutató a [[Budapest ostroma]] miatt elmaradt. 1944-ben, született ''Patkányok honfoglalása – Tanulságos mese fiatal magyaroknak'' című műve.
 
A [[második világháború]] utolsó szakaszát katonatisztként élte át. Nem várta meg [[Észak-Erdély]] újbóli román elfoglalását, [[1945]] húsvétján átlépte a nyugati határt, s az [[emigráció (tevékenység)|emigrációt]] választotta.