„Vitigis keleti gót király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez
10. sor:
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete =[[536]]
| uralkodás_vége =[[540]] [[május]]amájusa<ref>Ekkortól volt fogságban (Vö.: Dr. Klaus-Jürgen Matz: '''Ki mikor uralkodott? kormányzott?''' (''Wer regierte wann?'', 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, {{ISBN|963-7775-43-9}}, 48. oldal)</ref>
| koronázás dátuma =
| koronázás helye =
42. sor:
 
Az új uralkodó csupán kis helyőrséget hagyott hátra az [[Róma|Örök Városban]], és erőit [[Ravenna|Ravenná]]ban gyűjtötte össze, ahol uralmának legitimálása érdekében feleségül vette Matasuinthát [[Theuderich keleti gót király|Nagy Theuderich]] unokáját.<ref name=uralkodok/> [[Szilvériusz pápa]] azonban Vitigis távollétében Rómát átadta Belisariusnak.<ref name=uralkodok/>
Az osztrogótok [[537]]-ben tértek vissza, és ostrom alá vették a várost<ref name=uralkodokfolyt>''Uralkodók és dinasztiák'', 688. oldal</ref> ([[537]]–[[538]]<ref name=pallas/>). Belisarius védőseregét a vízvezetékek elvágásával akarta Vitigis legyőzni, de a víz a gót tábort változtatta maláriás mocsárrá.<ref name=uralkodokfolyt/> Amikor [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] keletrómai császár erősítést küldött, Vitigis kénytelen volt három hónapos fegyverszünetben megállapodni.<ref name=uralkodokfolyt/> Ezt viszont Belisarius szegte meg: Picenum megszállása után mind közelebbről fenyegette Ravennát.<ref name=uralkodokfolyt/> [[538]] [[március]]ábanmárciusában a gótok kénytelenek voltak felhagyni Róma ostromával.<ref name=uralkodokfolyt/> Még két évig tartották magukat Észak-Itáliában, de [[540]] [[tavasz]]ára már csak a ravennai erődítmény maradt a kezükön.<ref name=uralkodokfolyt/>
Az osztrogót állam megmentése érdekében Vitigis hajlandó volt lemondani, mire a gót törzsfők magát Belisariust hívták meg a trónra.<ref name=uralkodokfolyt/> A bizánci hadvezér az ajánlat elfogadásának ürügyén bevonult Ravennába, elfogatta Vitigist, Matasuinthát és a gót előkelőségeket, elkobozta Theuderich kincstárát, és a foglyokkal együtt [[Konstantinápoly]]ba küldte.<ref name=uralkodokfolyt/> Miután Konstantinápolyban [[arianizmus|ariánus]] hitét megtagadván, az [[Alexandriai Szent Atanáz|Atanáz]]-féle hitvallomást magáévá tette,<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Vitiges|url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/106/pc010676.html#3}}</ref> a császár megbocsátott neki<ref name=pallas/> és Kis-Ázsiában nagy birtokokat és a szenátor és [[patricius]] címet ajándékozta neki.<ref name=pallas/>
Vitigis itt halt meg még ebben az évben, anélkül, hogy utódot hagyott volna hátra. Halála után neje, [[Matasuintha]] férjhez ment a bizánci császár unokaöccséhez, Germanus hadvezérhez.<ref>[https://de.wikipedia.org/wiki/Matasuentha Matasuentha]</ref>