Főmenü megnyitása

Módosítások

[[Ralf Dahrendorf]] mondása szerint ''„Egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell.”'' Ennek értelmében [[Magyarország]] legutóbbi rendszerváltása nem szűkíthető le a politikai [[pluralizmus]], a többpártrendszer és a szabad választások bevezetésére. Olyan komplex folyamat, amely teljesen átalakítja a társadalom intézményeit: régiek szűnnek meg, újak jönnek létre, illetve a fennmaradók működése nagyrészt átalakul. A változások kézzelfoghatóak az egyes emberek hétköznapi együttélésében vagy a családokban épp úgy, mint országos szinten vagy a szimbólumok világában. Az intézményi változások különböző időhorizontjaik miatt gyorsíthatják, de akadályozhatják is egymást. Így hanyatló [[Kádár János (politikus)|Kádár]]-kor jelenségeinek többsége már az átmenethez tartozik, és jóval [[1989]] után is zajlanak átalakulási folyamatok.
 
Azt is figyelembe kell venni, hogy a magyar rendszerváltás a világpolitika átalakulásába illeszkedett, így a nemzetközi vonatkozások nélkül nem érthető meg a menete. A hetvenes-nyolcvanas évek világgazdasági-politikai hatásai és azok szocial[[kommunizmus|ista]]szocialista országokban kiváltott „erjedése” miatt egyre fenntarthatatlanabbá vált a pazarló, megújulásra képtelen szocialista országok alapvetően hazug ideológiai alapokon történő működése, ez vezetett [[A Szovjetunió felbomlása|a Szovjetunió felbomlásához]] és a magyarországi rendszerváltáshoz is. Elsősorban a [[Mihail Szergejevics Gorbacsov|Mihail Gorbacsov]] által kezdeményezett politikai nyitás és gazdasági átépítés, a szovjet-amerikai viszony (a [[hidegháború]]s [[Hidegháborús fegyverkezési verseny|fegyverkezési verseny]]), a lengyelországi események, valamint a nyugatnémet külpolitikai törekvések, [[Németország újraegyesítése]] gyakorolt jelentős hatást Magyarországon.
 
A rendszerváltás megítélése vitatott. A polgári szabadságjogok és a [[kapitalizmus]] sikeres bevezetése után a nagy többség életszínvonala nem emelkedett a lakosság által elvárt mértékben, a társadalmi egyenlőtlenségek viszont jelentősen megnőttek. Sok, főleg alacsony iskolázottságú vagy fizikai munkát végző ember [[Munkanélküliség|elveszítette az állását]], megjelent a [[hajléktalanság]]. A rendszerváltástól várt jobb életkörülmények a szélesebb társadalmi rétegekben nem, vagy nem eléggé alakultak ki, emiatt idővel többeknél nosztalgia alakult ki a [[Kádár-rendszer]] iránt, mivel az sok embernek nyújtott stabil egzisztenciális hátteret iskolázottságtól vagy munkajellegtől függetlenül.<ref>[[Valuch Tibor]]: [http://www.rev.hu/ords/f?p=600:2:::::P2_PAGE_URI:tanulmanyok/kadarrendszer/gulyas ''A „gulyáskommunizmus” valósága''] {{Wayback|url=http://www.rev.hu/ords/f?p=600%3A2%3A%3A%3A%3A%3AP2_PAGE_URI%3Atanulmanyok%2Fkadarrendszer%2Fgulyas |date=20190117013316 }}</ref> A bécsi Institut für die Wissenschaften von Menschen (IWM) 1995-ös és a Medián 1997-es rendszerváltásról szóló közvélemény-kutatása alapján a többi "átmenet"-országhoz képest, Magyarország lakossága csalódott a legjobban a rendszerváltásban. Bár a magyar állampolgárok értékelik a pozitívumokat, mint például a politikai szabadságot biztosító struktúrák kiépítését, a rendszerváltás megítélése mégis nagyon negatív, nagyobb az emberek veszteségérzete “szomszédainkhoz” képest. Ebbe belejátszhat, hogy a korábbi rendszer vezetőit és annak fenntartóit (például titkosszolgálatok ellenzékiekről jelentő ügynökeit) csak Magyarországon nem számoltatták el a rendszerváltás során, illetve csak itt nem tették teljesen nyilvánossá a velük foglalkozó inkrimináló dokumentumokat, míg ez más volt szocialista országban megtörtént.
Névtelen felhasználó