Főmenü megnyitása

Módosítások

1988. április 29-én Ceaușescu bejelentette, hogy az ezredfordulóig végrehajtják az ún. [[település-szisztemalizálási terv]]et. Ez a „szisztemalizálás” nemcsak a falvakat, hanem az erdélyi városokat és a szász- valamint magyarlakta falvakat is érintette. Június 27-én [[Budapest]]en 40-50 ezren tiltakoztak a [[Hősök tere|Hősök terén]] a tervezett falurombolás ellen. Másnap válaszként Bukarest – egyoldalú döntésként – bezárta a kolozsvári magyar konzulátust. Végül augusztus 28-án [[Arad (Románia)|Arad]]on találkozott [[Grósz Károly]] és Ceaușescu, de a több mint 8 órás megbeszélés nem hozott eredményt.
 
Ceaușescu országa kilátástalan gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyva, nagyszabású építkezésekbe kezdett a [[Bukarest|fővárosban]], hogy saját [[megalomán]] ízlése szerint formálja át: a város központjában egész kerületeket dózeroltatott el, hogy helyükbe a diktatúrának kedves [[szocialista realizmus|szocialista-realista]] stílusú épületeket emeljen. Miközben az ország népe éhezett, Ceaușescu egy mesterséges dombon márványpalotát építtetett magának, melyet a [[párizs]]i [[Champs-Élysées]]nél pár méterrel szélesebb sugárút köt össze a városközponttal. Az építkezések költségeiről nem maradtak fenn adatok, viszont több mint 20 ezer kőműves és sorkatona dolgozott rajta. Hasonló stílusban építtette felesége számára a Tudományos Akadémiát és a Nemzeti Könyvtárat is, bár az utóbbi átadását már elsöpörte az [[1989-es romániai forradalom|1989-es forradalom]]. A román fővárosra mind a mai napig rányomja bélyegét a diktátor építészeti stílusa, bár az utóbbi években komoly beruházások indultak a város korszerűsítésére. Bukarest azonban valamennyi történelmi épületét elvesztette és óvárosát már soha többé nem lehet újjáépíteni.
 
Ceaușescu tervei között szerepelt, hogy a város lakóinak napi élelmezését központilag, a Nagy Bukaresti Menzán bonyolítsa le. Ez sem valósulhatott meg, de a 20 emeletes szerkezetkész Menzát csak a közelmúltban bontották le.