Wikipédia

„Téli háború” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
követ
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez
107. sor:
Ellentmondásos volt a [[Skandinávia|skandináv országok]] viselkedése is: bár önkéntesekkel és hadianyaggal támogatták a finneket, nyíltan nem álltak ki mellettük. A Népszövetségben is tartózkodtak, amikor az a [[Szovjetunió]]t agresszornak nyilvánította és a kizárásáról döntött. Ezzel a Szovjetunió a következő államok mellé került: a militarista [[Japán]] ([[Kína]] elleni háborúja miatt), a [[fasizmus|fasiszta]] [[Olaszország]] ([[Etiópia|Abesszínia]] elleni háborúja miatt) és a [[Nemzetiszocializmus|náci]] [[Németország]] (amely önszántából lépett ki a Népszövetségből).
 
A finn kormány [[december]]bendecemberben elhatározta, hogy csak olyan országokból fogadnak szervezett formában önkénteseket, amelyek jóindulattal viseltetnek országuk iránt (a [[németek]]et és az [[oroszok]]at így kizárták) és ha az önkéntesek rendelkeznek a katonai alapfelszereltséggel (mivel a finn hadsereg szűkében volt ezeknek). Később, [[1940]] [[január]]jánakjanuárjának nehéz napjai után már minden, a finn nagykövetségeken jelentkező, fizikailag alkalmas férfi jelentkezését elfogadták (szovjet emigránsokat és [[zsidók|zsidó]] menekülteket így sem).
 
[[Fájl:Finn ski troops.jpg|bélyegkép|balra|350px|Sítalpas finn katonák tűzharcban.]]
148. sor:
 
== Néhány következmény ==
Nemcsak a finn hadvezetés döbbent meg a Vörös Hadsereg gyengeségén, a tisztikar teljes inkompetenciáján. A nyugati hatalmak vezetői rájöttek: a szovjet haderő csak számszerűleg tekinthető erős és ütőképes hadseregnek, de nem a valóságban ([[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és [[Franciaország]] éppen ezt sejtve vonakodott a Szovjetunióval szerződést kötni [[1939]] [[augusztus]]ábanaugusztusában – ami végül a [[Molotov–Ribbentrop-paktum]] megkötéséhez vezetett). És ezt a tényt főleg a [[Harmadik Birodalom|náci Németország]] nyugtázta elégedetten: a [[Szovjetunió]]ról mint „''agyaglábakon álló óriásról''” beszéltek. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy [[1941]]-ben eléggé erősnek érezzék magukat a hatalmas ország megtámadásához.
 
Miután a Német Birodalom [[1941]]. [[június 22.|június 22-én]] [[Barbarossa hadművelet|megtámadta]] a [[Szovjetunió]]t, a [[berlin]]i kormány biztatására és jelentős támogatásával [[Finnország]] is belépett a Szovjetunió elleni háborúba, hogy elveszett területeit visszaszerezze ([[Folytatólagos háború]]). Azonban miután a [[Wehrmacht]] [[1943]] elején vereséget szenvedett [[Sztálingrádi csata|Sztálingrád]] alatt, a finnek elkezdték keresni a háborúból való kilépés lehetőségeit és [[1944]] [[szeptember]]ébenszeptemberében be is fejezték a Szovjetunió elleni háborút. A béke kisebb területek elcsatolását jelentette, de [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] megkegyelmezett Finnországnak: a Vörös Hadsereg nem szállta meg az országot.
 
A Téli háborúból természetesen a [[szovjet]] vezetés is levonta a tanulságokat (ha ezt nyíltan nem is ismerték be rögtön). [[Szemjon Konsztantyinovics Tyimosenko|Tyimosenko marsall]] később bevallotta a moszkvai finn katonai attasénak, hogy „''sokat tanultak ebben a kemény háborúban, s ebben a finnek hősiesen harcoltak''”.<ref name="auto_d8FkQsdKMCiBlNRlJg3TdQ">G. Mannerheim: A téli háború (1939-1940); Püski Kiadó, Budapest, 1997., 82. oldal</ref> Sztálin 1943 novemberében elárulta [[Franklin D. Roosevelt|Roosevelt]] elnöknek, hogy „''A finn háború megmutatta, hogy a szovjet hadsereg felszerelése hiányos és teljesítménye gyenge volt. Emiatt az egész hadsereget újjászerveztük, de ezután sem állíthatom, hogy Németország támadásakor első osztályú eszköz lett volna.''”<ref name="auto_d8FkQsdKMCiBlNRlJg3TdQ"/>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Téli_háború”