„Állatövi fény” változatai közötti eltérés

a
Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez
(Forrás hiányzik)
a (Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez)
 
Az '''állatövi fény''' az [[ekliptika]] mentén látható fényjelenség.
 
Kedvező körülmények esetén a sötét égbolton, az ekliptika és a [[horizont]] metszéspontja felett piramisszerű, az ekliptikához képest szimmetrikus, halvány foltként figyelhető meg. Fényessége a [[Nap]] iránya felé erősödik, ellenkező irányban gyengül; a Naptól 90° távolságra már csak keskeny, igen halvány ''fényhíd'' formájában jelentkezik, de a Nap ellenpontja közelében ''ellenfényként'' ismét erősebben jelentkezik. A fényhíd és az ellenfény annyira halvány, hogy csak kivételesen jó látási viszonyok esetén észrevehető. Az állatövi fényt egyébként is csak nagyon tiszta, sötét éjszakákon lehet látni, és különösen a trópusokon, ahol az ekliptika merőleges a horizontra. Mérsékelt övi területekről legjobban [[február]]-[[március]]banfebruár–márciusban napnyugta után, illetve [[szeptember]]-[[október]]benszeptember–októberben napkelte előtt lehet megfigyelni.
 
Az állatövi fény létrejöttét az okozza, hogy a [[Naprendszer]] egészét kitöltő [[interplanetáris anyag]] részét képező apró, 0,001-0,1 [[mm]] átmérőjű porszemcséken visszaverődik a napfény. Mivel a porszemcsék igen ritkásan helyezkednek el (a [[Föld]] közelében átlagosan 10 részecske/km³), ezért a jelenség általában rendkívül halvány.
165 521

szerkesztés