„Beton” változatai közötti eltérés

{{egyért2|az anyagról |Beton (együttes)}}A '''beton aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa kurvaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa anyáááááááááááááááááááááááááááááááááááááááád''' mesterséges építőanyag, melynek összetevői a kavics, a homok, a [[cement]] és a víz. Erősen lúgos. Előnye, hogy bármilyen alakra formázható, megszilárdulva pedig nagy szilárdságú tartószerkezetként működik. Lényege, hogy a kőszerű, szemcsés összetevőket (kavics/kőtörmelék és homok), [[cement|a cement]], mint „kötőanyag” víz közreműködése mellett összeragasztja. A nagyobb szemcsés kavicsrész adja a beton „kőkemény” építőrészecskéit, a homok apró szemcséi a nagy kavicsok közti rések hézagmentes kitöltését biztosítják, a cement pedig ragasztóanyagként (kötőanyag) e szemcséket kőszerűen kemény anyaggá ragasztja össze kémiai-fizikai kötéssel. Az összekevert alkotóanyagokból ''készült friss'' beton rövid ideig szabadon formázható, majd a cement a vízzel beinduló kémiai-fizikai folyamatok hatására megszilárdul, és a kavicsos-homokszemcsés összetevőkkel nagy teherbírású mesterséges követ képez (a beton megköt), létrehozva a ''megszilárdult beton''t. A víz nagy része eközben elpárolog. A kész beton levegőt is tartalmaz. A beton tulajdonságait keveréskor további adalékszerekkel (képlékenyítő, légpórusképző, szilárdulásgyorsító, kötéslassító) alakíthatják. A cement kötőerejét az adja, hogy a száraz cementben levő [[Kalcium-oxid|égetett mész]] (CaO) előbb a vízzel elkeverve [[Oltott mész|oltott mésszé]] - Ca(OH)₂ - alakul erős hőfejlődés közben, majd a levegő szén-dioxidjával lassan reagálva igen kemény [[Mészkő (kőzet)|mészkő]]<nowiki/>vé alakul vissza. A cement kémiai kötést biztosító reakciójához kellő mennyiségű víz szükséges. Ezért a betont utókezelésként locsolni szokták kb. 1 hétig. Ennek hiányában a beton kiszárad, nem jön létre teljes mértékben a mész kémiai körfolyamata, és a beton morzsalékony lesz.