|
| lábjegyzet =
}}
'''Jankovics Marcell''' (néholeredetileg ''Jankovich'',) ([[Nemesvid|Gárdospuszta]], [[1874]]. [[november 3.]] – [[Budapest]], [[1949]]. [[november 12.]])<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D489-K6R?i=20&wc=92QX-ZN1%3A40678301%2C42189901%2C1077266701%3Fcc%3D1452460&cc=1452460 Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 117/1949. folyószáma alatt.]</ref> író, politikus, ügyvéd, éremgyűjtő alpinista. A [[20. század]] eleji magyar [[hegymászás]] egyik vezető egyénisége. Unokája [[Jankovics Marcell (filmrendező)|Jankovics Marcell]] filmrendező.
== Élete ==
Édesapja, id. JankovicsJankovich Marcell fiatalon meghalt; édesanyja, Meszlényi Eugénia, majd nagyapja, Meszlényi Jenő nevelte. [[Nagykanizsa|Nagykanizsán]] járt elemi iskolába, [[Pozsony]]ban római katolikus gimnáziumba, közben ugyanis gyenge tüdeje miatt elköltöztek, hogy a koronázóváros közeli hegyek gyógyító levegőjét szívhassa. Már fiatal diákkorában 3-4 ezres hegyeket mászott meg az Alpokban. 1897-ben jogi doktorátust szerzett a budapesti[[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetem]] Jog- és Államtudományi Karán, majd 1900-ban ügyvédi vizsgát tett.
1892-931892–93-ban [[Kossuth Lajos]]nál, anyaági rokonánál élt [[Torino|Torinóban]]. (Nagyapja Kossuth sógora volt.) Ezután Pozsonyba költözött, ügyvédi irodát nyitott. Felesége, Jamniczky Agál a szlovák-lengyelszlovák–lengyel származású Jamnicky család tagja volt.
1905-től országgyűlési képviselő a [[fülek]]i kerületben két cikluson át. [[Kossuth Ferenc]] egyik tanácsadója. 1914-19201914–1920 között a [[Magyar Turista Szövetség]] társelnöke; 1918-19271918–1927 között a [[Magyar Hegymászók Egyesülete]] elnöke volt.
1919 februárjában tiltakozó jegyzéket szerkesztettek Pozsony már érezhető elcsatolása ellen, melyetamelyet Jankovics Marcellő fordított le több világnyelvre. 1925-19381925–1938 között a pozsonyi Toldi Kör, a Szlovenszkói Magyar Közművelődési Egyesület és a Szlovenszkói Magyar Kultúrtanács elnöke. 1938-ban, azAz [[bécsi döntések|első bécsi döntés]] után Budapesten telepedett le. 1940-től a [[Petőfi Társaság]] rendes tagja volt.
Beszélt és írt [[magyar nyelv|magyar]], [[szlovák nyelv|szlovák]], [[német nyelv|német]], [[francia nyelv|francia]], [[olasz (hegymászó)|olasz]], [[angol nyelvennyelv]]en, és [[latin nyelv|latinul]] is tudott.
== Művei ==
|
