„Eisemann Mihály” változatai közötti eltérés

'''Eisemann Mihály''', ''Egresi Mihály'', teljes nevén: ''Eisemann Mihály László'' ([[Budapest]],<ref group="m" name="szül">Házasságkötési anyakönyvi kivonatában Budapest szerepel, a legtöbb Eisemannal foglalkozó lexikon Paripást jelöli meg születési helyéül. Halotti akv-i bejegyzésében szintén Paripást nevezik meg születési helyeként.</ref> [[1898]]. [[június 19.]] – [[Budapest]], [[1966]]. [[február 15.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPBX-998N?i=16 |title=Halotti bejegyzése a Budapest XXI. kerületi polgári halotti akv. 70/1966. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-21}}</ref>) [[Magyarok|magyar]] zeneszerző, karmester, zongorista. Szerzői azonosítója [[Interested Parties Information|IPI]] 00009131811

Id. Eisemann Mihály és Payerle Éva ([[1876]]-[[1941]])<ref name="payerle">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6SQQ-1H7?i=709&wc=M6WV-Y36%3A101519201%2C101717601&cc=1542666|title=familysearch.org Eisemann Mihályné Payerle Éva gyászjelentése}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT46-N2?i=23 |title=Payerle Éva halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 143/1941. foyószáma alatt |accessdate=2019-10-21}}</ref> gyermekeként született. Kántortanító édesapjától tanult kottát olvasni, énekelni<ref>[http://www.muvesz-vilag.hu/muzsika/visszatekinto/9056 110 éve született Eisemann Mihály].</ref> 7 évesen kezdett hegedülni tanulni, de nem lelte örömét benne, inkább zongoraleckéket vett apjától. 17 évesen [[Varga Vilma]] növendéke lett. [[1917]]-ben felvették a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémiára]], [[Kodály Zoltán]], [[Siklós Albert]] és [[Weiner Leó]] voltak a tanárai. Zeneakadémiai tanulmányaival egy időben jogot is tanult a ''Budapesti Jogi Egyetemen''. 1924. december 17-én Budapesten, a [[Budapest VIII. kerülete|Józsefvárosban]] házasságot kötött Husz Ilona Cecilia tanítónővel, Husz Gusztáv Jakab és Minarovits Cecilia lányával.<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12386-29422-67 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. polgári házassági akv. 1519/1924. folyószáma alatt.]</ref> [[1923]] és [[1927]] között bárzongorista volt a Stefánia úti ''Admiral'' bárban. Itt fedezte fel [[Harmath Imre (író)|Harmath Imre]], akkor már ismert szövegíró. A ''Szeret-e még?'' és a ''Lesz maga juszt is az enyém'' című daluk néhány hét alatt Eisemannt is országosan ismertté tette. ''Három mákvirág'' címmel [[Szilágyi László (író)|Szilágyi László]]val írta meg első operettjét, amelyet ''Miss Amerika'' címmel mutatott be a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]] [[1929]]. [[január 12.|január 12-én]]. [[1931]]-ben a ''Die Schwebende Jungfrau'' című német filmhez írt először filmzenét. [[1931]] és [[1943]] között 11 magyar filmhez írt filmzenét. [[1945]] után ismét bárzongorista lett, [[1958]]-ban mutatták be utolsó előtti operettjét a ''Bástyasétány 77''-et (vagy ''"A Bástya"'', ahogy Eisemann gyakorta nevezte). A közkedvelt vélekedéssel ellentétben sosem volt a [[Fővárosi Nagycirkusz]] karmestere. A félreértést az okozhatja, hogy a ''Cirkusz csillaga'' című operettjét ő dirigálta a Nagycirkuszban. [[1965]]-ben hazalátogatott szülőföldjére, tiszteletére díszelőadást rendeztek a [[szabadka]]i színházban. Haláláig [[Budapest]]en élt. Kedvenc saját szerzeménye: ''Mondja, mi ragyog a szemén'' (1936).