„Pangea” változatai közötti eltérés

A '''Pangea''' vagy '''Pangaea''' ([[ógörög nyelv|ógörög]] Παγγαία, azaz „az egész föld”)

az a szuperkontinens, amely a [[paleozoikum]] és [[mezozoikum]] korszakokban létezett és amelyből a [[lemeztektonika]]i mozgások révén kivált minden mai kontinens.

 

A nevet először a német [[Alfred Wegener]] használta, aki 1912. január 6-án a [[Frankfurt am Main|frankfurti]] [[Senckenberg Naturmuseum]]ban ismertette elméletét a Német Földtani Társulat számára a Pangea [[szuperkontinens]]ről, amely évmilliók folyamán részekre tagolódott, majd a darabok – mozgásuk révén – mai helyükre kerültek. Nagy műve, a "Die Entstehung der Kontinente und Ozeane" (A kontinensek és az óceánok eredete) 1912-ben jelent meg. A harmadik kiadás 1922-ben látott napvilágot, amelyet sok nyelvre lefordítottak. Ezt a művet tekintik a [[kontinensvándorlás]] elmélete és az abból kifejlődött lemeztektonika alapkövének.<ref>Geothink 47. old.</ref>