„Katyńi vérengzés” változatai közötti eltérés

Közzétették azt a tényt is, hogy [[1940]] júniusának elején [[Winston Churchill]] elé került az a jelentés, amely Katyń egykori tulajdonosának, Koźliński lovaskapitánynak a beszámolóját tartalmazta arról, hogy [[1940]]. [[május 18.|május 18-án]] látta, amint az oroszok a 8. számú gödörbe dobálják a holttesteket.

 

A helyi orosz lakosság információja nyomán a katyńi tömegsírok helyét egy pályafenntartó vonat lengyel kényszermunkásai találták meg [[1942]]-ben. Önálló kutatásokba kezdtek, és a lengyel egyenruhát viselő holttestek megtalálása után azonnal értesítették a német hatóságokat, amelyek eleinte nem mutattak érdeklődést az ügy iránt, de [[1943]] telének végén visszatértek rá. Az exhumációs munkákat a németek [[február 18.|február 18-án]] kezdték el, és [[április 13.|április 13-áig]] mintegy 400 holttestet hantoltak ki. A berlini rádió ezen a napon közölte a hírt arról, hogy a katyńi erdőkben 12 000 meggyilkolt lengyel tiszt holttestét találták meg.

 

 

== A tömeggyilkosság meghamisítása és elhallgatása ==

Válaszként a [[berlin]]i rádió kommünikéjére, a [[moszkva]]i rádió ([[1943]]. [[április 15.|április 15-én]]) és a moszkvai [[Pravda]] ([[április 17.|április 17-i]] száma) közzétették a szovjet kormány hivatalos álláspontját, amely a németeket vádolta „a szörnyű bűn elkövetésével”. Sztálin [[1942]]. márciusi állítása szerint, ''„a lengyel tiszteket a kozelszki, osztaskovi és sztarobelszki táborokból [[1940]] tavaszán levelezési tilalom közepette áthelyezték három [[Szmolenszk]] melletti különleges munkatáborba, amelyek az 1-ON, 2-ON és 3-ON<ref>лагеря "особого назначения", azaz különleges rendeltetésű táborok</ref> számot kapták. Miután a németek [[1941]]-ben bevonultak ide, a táborokat elfoglalták, majd ősszel a lakóikat kivégezték.”''

 

 

== A szmolenszki légikatasztrófa ==

[[Fájl:Lech Kaczyński.jpg|thumb|150px|right|Lech Kaczyński (1949–2010)]]

{{bővebben|Szmolenszki légikatasztrófa}}