„Kerti ruta” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
32. sor:
A növényt megfelelő módon [[gyógynövény]]ként alkalmazzák az 5. század második felétől kezdve.<ref name="Galambosi" /> Pontosabban a drogját ''(Rutae herba)'', mely a növényről leszedett felső, 30&nbsp;cm hosszú virágos, leveles hajtásrészek szárításával készül: 4&nbsp;kg növényi részből lesz 1&nbsp;kg száraz áru.<ref name="Rápóti-Romváry" /><ref name="M">Más forrás szerint 5 kg-ból lesz 1 kg száraz áru: {{Bernáth|510–511}}</ref> Míg a növényi rész szedésénél a mirigyszőrök váladékának bőrgyulladást okozó hatásával számolni kell, addig a szárított anyag esetén már nem.<ref name="Rápóti-Romváry" /> A drogban flavonoidok (pl. rutin), [[alkaloidok]], kellemetlen szagú [[illóolaj]] (0,3–0,7%), keserűanyag, cseranyag, mérgező hatású vegyület is előfordul.<ref name="Rápóti-Romváry" /><ref name="Galambosi" /> A drogot elsősorban gyógyszerek (Rutascorbin, Rutosid) alapanyagaként használják fel, de egyes teakeverékekben megfelelő koncentrációban is megtalálható. Az ilyen rutatartalmú teákat csak orvosi tanácsra szabad alkalmazni magas vérnyomás és epebántalmak esetén,<ref name="Rápóti-Romváry" /><ref name="Galambosi" /> emésztés serkentése, görcsoldás és sebfertőtlenítés céljára,<ref name="Vörös Éva" /> valamint idegerősítőnek és étvágygerjesztőnek.<ref name="Urania" />
 
Helytelenül felhasználva [[Mérgező növények listája|mérgező növénynek]] számít [[Rutin (vegyület)|rutin]]- és [[bergapten]]tartalma miatt: a növényt elfogyasztva gyomor- és bélgyulladás, hányás, hasmenés, hasgörcsök, vérvizelés jelentkeznek, súlyosabb esetben kóma, terheseknél vetélés következhet be.<ref>{{CitLib |aut=Dr. Bordás Imre |aut2=Dr. Tompa Anna |tit=Mérgező növények, növényi mérgek |subtit= |ass=A VI. fejezetet összeállította: Solymári Anett. Fényképezte: Dr. Tóth Zoltán és az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék többi munkatársa |edi= |loc=Budapest |red=Országos Kémiai Biztonsági Intézet |ann=2006 |ser= |sernr= |isbn=963-210-038-7 |url=http://kanaris.hu/files/Mergezo%20novenyek,%20novenyi%20mergek.pdf |accd=2014-09-22 |capaut= |cap= |pag=24 |misc=(PDF) |aurl=https://web.archive.org/web/20150402135324/http://kanaris.hu/files/Mergezo%20novenyek,%20novenyi%20mergek.pdf |archd=2015-04-02 }}</ref>
 
Termesztését meleg klímájú helyeken, tápanyagban gazdag, közepesen kötött talajon végzik. Magjait április elején vetik szabadágyba, 1–2&nbsp;cm-es talajmélységbe, 15–20&nbsp;cm sortávolságban. Az őszre kifejlődő palántákat októberben ültetik ki végleges helyükre, egymástól mintegy 50–50&nbsp;cm-es távolságra. Tavasszal az elfásodott szárakat érdemes visszavágni, a talajtól nagyjából arasznyira. Drognyerés szempontjából a növény jellemzője, hogy egy évben kétszer is aratható, s már a második évben akár 5-6 mázsa drog is előállítható egy katasztrális hold területű ültetvényen.<ref name="Rápóti-Romváry"/><ref name="Galambosi"/>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kerti_ruta