Wikipédia

„Meronímia és holonímia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A [[Szociolingvisztika|szociolingvisztikában]] a '''közvetítőnyelv''' terminus olyan [[nyelv]]et nevez meg, amelyet különböző [[anyanyelv]]ű beszélők használnak azért, hogy kommunikálhassanak egymással. Ilyen nyelvet „segédnyelv”-nek is<ref name="crystal_282">Crystal 2008, 282. o.</ref> neveznek. Főleg az [[angol nyelv]]ű [[nyelvészet]]ben a közvetítőnyelvet ''lingua francá''nak hívják, annak a keveréknyelvnek az elnevezése általánosításaként, amelyet a [[Földközi-tenger]] partjain használtak a [[középkor]]tól a [[19. század]] közepéig.<ref name="kalman_35">Kálmán – Trón 2007, 35–36. o.</ref><ref name="bussmann_687">Bussmann 1998, 687. o.</ref><ref name="crystal_282"/><ref name="dubois_285">Dubois 2002, 285. o.</ref><ref>Constantinescu-Dobridor, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/LINGUA%20FRANCA '''lingua franca'''] szócikk.</ref>
A '''''lingua franca''''' a [[Földközi-tenger]] körzetében használt keveréknyelv volt, amely [[közvetítőnyelv]]ként szolgált főleg [[kikötő]]kben. Egyes feltevések szerint már a [[keresztes hadjárat]]ok idejében jelent meg ([[11. század|11]]–[[13. század]]), de főleg abban a időszakban terjedt el, amikor [[Velencei Köztársaság|Velence]] és [[Genovai Köztársaság|Genova]] uralták [[Gazdasági rendszer|gazdaságilag]] a térséget (13. század), és használata a [[19. század]] közepéig tartott.<ref name="bussmann_687">Bussmann 1998, 687. o.</ref><ref name="iarteva">Jarceva 1990, '''Ли́нгва фра́нка'''] (Lingua franca) szócikk.</ref><ref name="sala_281">Sala 1989, 281. o.</ref> Főleg [[európa]]i [[kereskedő]]k használták [[Törökök|török]] és [[Arabok|arab]] partenereikkel,<ref name="iarteva"/> de [[Vízi közlekedés|tengerészek]] is, valamint [[Franciák|francia]] [[Diplomata|diplomaták]] az [[algír]]i és [[tunisz]]i elöljárókkal a francia megszállás előtt.<ref name="sala_281"/> Elsajátították olyan [[keresztény]]ek is, akiket [[magreb]]i [[muzulmán]] [[Kalózkodás|kalózok]] fogtak el és [[Rabszolga|rabszolgákként]] adtak el ezeken a területeken.<ref>''Dictionnaire de la langue franque'' (A ''lingua franca'' szótára), 5. o.</ref><ref>Egy ilyen fogoly, Emanuel d’Aranda, szabadulása után könyvet írt fogságáról, amelyben megemlítette a ''lingua francá''t és néhány szemelvényt adott belőle [[https://books.google.fr/books?id=cL4WAAAAQAAJ&pg=PA135#v=onepage&q&f=false ''Relation de la captivité et liberté du sieur Emanuel d’Aranda, jadis esclave à Alger''] [Emanuel d’Aranda úr, egykor algíri rabszolga elbeszélése fogságáról és szabadulásáról). 3. kiadás. Bruxelles: Jean Mommart. 1662].</ref>
 
Szociolingvisztikai szempontból a közvetítőnyelveknek több típusa van. Elsősorban lehetnek [[Természetes nyelv|természetesek]] vagy [[Mesterséges nyelv|mesterségesek]]. A természetesek között vannnak keveréknyelvek és nem keveréknyelvek, miközben a mesterségesek többnyire keveréknyelvek. Nem keverék természetes nyelv például akármelyik olyan [[állam]] [[hivatalos nyelv]]e, amelyben ez a többségi lakossági csoport anyanyelve is, de az államban élő más anyanyelvű kisebbségi lakossági csoport(ok) is beszélik. Természetes keveréknyelvek például a „[[pidzsin]]ek”-nek nevezettek, keverék mesterséges nyelv pedig például az [[Eszperantó nyelv|eszperantó]].
Általában úgy tekintik, hogy a ''lingua franca'' ugyanaz a [[nyelv]], amely a ''sabir'' elnevezéssel létezett.<ref name="sala_281"/><ref name="bidu_425">Bidu-Vrănceanu 1997, 425. o.</ref><ref name="dubois_286"/> A ''lingua franca'' elnevezés [[Latin nyelv|latin]] és [[Olasz nyelv|olasz]],<ref name="bussmann_687"/> és egyes szerzők szerint eredetileg a [[középkor]]i latin nyelvet nevezték így,<ref name="kalman_35">Kálmán – Trón 2007, 35. o.</ref> de mások szerint a ''franca'' [[jelző]] onnan ered, hogy a [[közel-kelet]]iek „frankok”-nak nevezték az európaikat.<ref name="iarteva"/> A ''sabir'' elnevezés a ''saber'' ’tudni’ [[Spanyol nyelv|spanyol]],<ref name="dobridor_sabir">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/sabir '''sabir'''] szócikk.</ref> [[Portugál nyelv|portugál]], [[Katalán nyelv|katalán]] és [[Okcitán nyelv|okcitán]] [[főnévi igenév]]ből származik.
 
== Közvetítőnyelvek típusai és példái ==
Mindkét elnevezés tágabb értelmezést is kapott, beleértve [[nyelvészet]]i szakszavakként is. A ''lingua franca'' szókapcsolat általánosan „közvetítőnyelv” jelentéssel is használatos, azaz különböző [[anyanyelv]]ű beszélők közötti [[kommunikáció]]ban használt nyelvet is jelent, beleértve ha nem keveréknyelv.<ref name="kalman_35"/><ref name="bussmann_687"/><ref name="crystal_286">Crystal 2008, 286. o.</ref><ref name="dubois_286">Dubois 2002, 286. o.</ref><ref>Constantinescu-Dobridor, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/LINGUA%20FRANCA '''lingua franca'''] szócikk.</ref> A [[Francia nyelv|francia]] nyelvészetben a ''sabir'' terminust használják „közvetítőnyelv” jelentéssel is, de csak keveréknyelvet értenek alatta. Ugyanakkor a francia köznyelvben [[pejoratív]] jelentése van, egymástól elütő elemekből álló, nehezen érthető nyelvezetet neveznek így.<ref>TLFi, [https://www.cnrtl.fr/definition/sabir '''sabir'''], szócikk, C pont.</ref>
 
=== Nem keverék természetes nyelvek ===
== Jellegzetességei ==
 
Nagyon sok államban élnek különböző ananyelvű lakossági csoportok. Mindegyik államnak van egy vagy egynél több magas jogi státusszal rendelkező nyelve, rendszerint hivatalos nyelve, és emellett használnak benne [[kisebbségi nyelv]]eket is, amelyeknek nincs vagy van valamilyen jogi státuszuk, például elismert kisebbségi vagy regionális nyelvek. Ezekben az államokban a hivatalos nyelvnek közvetítőnyelvi szerepe is van azok számára, akiknek ez az anyanyelvük azokkal, akiknek nem az, valamint a különböző kisebbségi nyelvűek között, amennyiben elsajátítják a hivatalos nyelvet [[második nyelv]]ként.<ref name="dubois_504">Dubois 2002, 504. o.</ref> Ez az esete például a [[magyar nyelv]]nek is [[Magyarország]]on.
Egyes szerzők úgy tekintik, hogy a ''lingua franca'' az első dokumentált [[pidzsin]],<ref>Például Bussmann 1998 (687. o.).</ref> mégpedig az egyetlen [[Újlatin nyelvek|újlatin]] pidgin, olyan értelemben, hogy [[szókészlet]]e főleg újlatin.<ref name="sala_281"/> Viszont mások szerint különbözik a pidzsinektől,<ref>Például Bidu-Vrănceanu 1997 szerint (425. o.).</ref> amelyek rendszerint csak két nyelv között keletkeznek.<ref>Crystal 2008, 369. o.</ref>
 
A múltban is voltak, és a [[21. század]]ban is vannak egyes, kisebb vagy nagyobb elterjedtségű természetes nem keverék nemzetközi közvetítőnyelvek.
A ''lingua francá''ra elsősorban az jellemző, hogy viszonylag sok nyelvből származik a szókészlete. Többnyire újlatin nyelvekből vannak a [[Szó|szavai]], mindenekelőtt az olaszból,<ref name="dubois_286"/><ref name="sala_281"/> de a spanyolból, a katalánból, az okcitánból, a [[Francia nyelv|franciából]] és a portugálból is.<ref name="bidu_425"/><ref name="dobridor_sabir"/> Vannak még [[Görög nyelv|görög]], [[Török nyelv|török]] és [[Arab nyelv|arab]] szavai is, amelyek [[Jövevényszó|jövevényszavaknak]] számítanak, amennyiben a ''lingua franca'' újlatin nyelvnek tekintett.<ref name="sala_281"/> Azonban [[szemantika]]i szempontból ez a szókészlet nagyon korlátozott, általában a [[kereskedelem]]re és a [[Vízi közlekedés|hajózásra]].<ref name="bidu_425"/><ref name="dobridor_sabir"/> Ezért a kereskedelmi nyelvek közé sorolják, olyan értelemben, mint a pidzsineket.<ref>Bussmann 1998, 687. és 1022. o.</ref>
 
Ilyen volt az [[ókor]]ban a „koiné”-nak, azaz közösnek nevezett [[görög nyelv]]változat, amely az [[I.e. 4. század|i.e. 4]]–[[I.e. 3. század|3. században]] keletkezett az [[Athén]] és környékén beszélt [[attika]]i [[dialektus]] alapján. Ez a többi görög dialektus elemeivel is gazdagodott, elveszítve jellegzetesen attikai vonásait, és közössé vált a [[görögök]] számára általában,<ref>Bussmann 1998, 619. o.</ref> de a [[Balkán-félsziget]]en, [[Kisázsia|Kisázsiában]] és [[Egyiptom]]ban élő [[nép]]ek is elfogadták követítőnyelvként.<ref>Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/koine '''koiné'''] szócikk.</ref> Ez volt tovább a szerepe a Földközi-tenger [[kelet]]i medencéjében a [[hellenizmus]] korában, majd a [[Római Birodalom]] idejében is.<ref name="kalman_35"/><ref>Crystal 2008, 262. o.</ref>
Ez a nyelv nem volt egységes, több területi [[Nyelvváltozat|változata]] volt. Például a tuniszi közelebb állt az olaszhoz, az algíri pedig a spanyolhoz.<ref>''Dictionnaire de la langue franque'', 6. o.</ref>
 
A [[latin nyelv]] is volt közvetítőnyelv előbb a Római Birodalomban, de ennek bukása után is, különféle alakokban. A középkorban [[Nyugat-Európa|Nyugat]]- és [[Közép-Európa]] csaknem egyetlen [[Kultúra|művelődési]] nyelve volt a [[12. század]]ig, azután pedig a legfőbb ilyen nyelv a [[15. század]]ig, de már mesterséges volt, mivel csak az írástudók beszélték és főleg írták, ismételten módosítva. A [[reneszánsz]] idejében a neo- vagy modern latin folytatta, bár korlátozottabban, ugyanazokat a funkciókat. A latin a [[katolikus egyház]], a hivatalosságok, a [[tudomány]]ok, a [[diplomácia]] nyelve volt. A középkori latin és a modern latin főleg írott nyelv volt, de beszélték is nemzetközi kapcsolatok alkalmával.<ref>Sala 1989, 175 és 177. o. o.</ref>
[[Grammatika]]i szerkezete kezdetleges, [[mondattan]]a néhány szókombinációra vonatkozó szabályból áll.<ref name="bidu_425"/> Sokkal [[Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)|analitikusabb]], mint a forrásnyelvei, ami az alábbi vonásokból tűnik ki:<ref>''Dictionnaire de la langue franque'' 1830 (7–8. o.) és Sala 1989 (281. o.) nyomán. o.</ref>
* Nem jelzi a [[Szám (nyelvészet)|számokat]] végződésekkel, pl. ''Questi Signor star amigo di mi'' ’Ezek az urak barátaim’ (szó szerint ’Ezek úr lenni barát ''tulajdonviszonyt kifejező újlatin [[elöljárószó]]'' én’).
* Csak az ''-o''-ra végződő [[Melléknév|mellékneveknek]] van [[Nem (nyelvészet)|nőnemű]] alakja is: ''bono, bona'' ’jó’, de ''prudente'' ’elővigyázatos’.
* A [[személyes névmás]]oknak nincsenek különböző alakjaik [[Alany (nyelvészet)|alanyi]], illetve [[Tárgy (nyelvészet)|tárgyi]] és [[határozó]]i funkció szerint.
* Az igét illetően:
:* Egyetlen alakja van minden [[Személy (nyelvészet)|személyben]].
:* Csak két [[igeidő]]t fejez ki egyszerű alakkal:
::* A [[Jelen idő (nyelvészet)|jelen időt]] az újlatin főnévi igenév alakja fejezi ki, amelynek ebben a nyelvben csak két végződése lehet, ''-ar'' vagy ''-ir'', pl. ''mi andar'' ’megyek’, ''ti andar'' ’mész’ stb.
::* A [[Múlt idő (nyelvészet)|múlt időt]] az újlatin múlt idejű [[melléknévi igenév]] alakja adja, pl. ''mi andato'' ’mentem’.
:* A melléknévi igenévnek nőnemű alakja is van, az ''-ato, -ata'' vagy az ''-ito, -ita'' végződésekkel, pl. ''andato, andata'', ''fazito, fazita'' ’tett, csinált’.
:* A jövőbeli cselekvést és a kívántat ugyanaz a [[körülírás]] fejezi ki: ''bisogno mi andar'' ’menni fogok’ vagy ’menjek’ (szó szerint ’szükség én menni’).
:* A felszólítást a személyes névmás nélkül használt főnévi igenév fejezi ki: ''andar!'' ’menj!, menjünk!''
:* A ''star'' létige a szenvedő [[igenem]] [[Segédige|segédigéje]] is.
 
A latinéhoz hasonló szerepe volt a klasszikus [[arab nyelv]]nek mint az [[Iszlám]] egyetemes nyelvének olyan [[ázsia]]i és [[afrika]]i országokban is, amelyekben egymástól és az arabtól nagyon különböző sok nyelvet beszélnek, és ez a szerep a [[21. század]]ban is folytatódik. Ugyanakkor közös nyelve azoknak az [[arabok]]nak, akik [[Iskola|iskolában]] tanulták, és akik anyanyelvként beszélt arab dialektusai nagy mértékben különböznek a klasszikus arabtól.<ref name="bussmann_687"/><ref>Sala – Vintilă-Rădulescu 1981, 25. o.</ref>
E nyelv hangtana a legközelebb az olaszéhoz áll.<ref name="sala_281"/>
 
Nemzetközi közvetítőnyelvként a latint folyamatosan a [[francia nyelv]] helyettesítette, mivel a [[17. század|17]]–19. században a [[kultúra]], a tudomány és a diplomácia nyelve volt [[Európa|Európában]] és azon kívül is<ref>Sala 1989, 119. o.</ref> Utólag minden téren lett közvetítő nyelv a [[Gyarmat (terület)|gyarmatbirodalmában]],<ref name="kalman_35"/> és folytatta ezt a szerepét a 21. században is azon [[frankofón]]nak nevezett országokban, amelyek francia gyarmatok voltak. Emellet közvetítőnyelv magában [[Franciaország]]ban is, ahol több regionális nyelvet is használnak. Számos afrikai frankofón országban, amelyekben sok helyi neyelvet beszélnek, hivatalos nyelv és gyakorlatilag az egyetlen nyelvi [[kommunikáció]]s eszköz az összes lakos számára, amennyiben ismerik.<ref name="dubois_504"/> A francia továbbra is nemzetközi nyelv, bár csak a második helyen áll mint ilyen, beleértve a legtöbb nemzeteközi szervezet egyik hivatalos és munkanyelveként.<ref>Wolff 2014, 3. o.</ref>
== Dokumentáltsága ==
 
Az [[angol nyelv]]é az első hely mint közvetítőnyelv azokban az országokban, amelyekbe szintén gyarmatosítás útján került, több mint ötven ilyen országban lévén hivatalos.<ref>Wolff 2014, 33. o.</ref> Ugyanakkor hivatalos és munkanyelve a nemzetközi szervezeteknek, a legfontosabb nyelv a [[nemzetközi kereskedelem]]ben, és a legtöbben tanulják második nyelvként a világon.<ref>Bussmann 1998, 365. o.</ref> A legfontosabb közvetítőnyelve a tudományoknak is, beleértve a [[Nyelvészet|nyelvtudományt]].<ref name="kalman_35"/>
A ''lingua franca'' nem volt írott nyelv. Megjelenik mégis írásban szorványosan, főleg többé-kevésbé hű szövegrészletekben, például [[Carlo Goldoni]], [[Lope de Vega]], [[Pedro Calderón de la Barca]], [[Molière]] egyes vígjátékaiban. Az utóbbi ''Úrhatnám polgár'' című komédiájában van egy hű szövegpélda:<ref>[https://enseignement-latin.hypotheses.org/4898 Cibois 2012].</ref><ref>Ez a szöveg [[török nyelv]]űként van megnevezve, és Jourdain úr, az úrhatnám polgár lányának a kedvese énekli el a török [[szultán]] fiának adva ki magát, és muftinak titulálva önmagát. Azért teszi, hogy feleségül vehesse a lányt, mert Jourdain úr nem akarja polgárhoz adni. A szöveg elhangzásának alkalma egy énekes és táncos „szertartás”, amely alatt a „mufti” úgymond török [[Nemesség|nemesi]] címet adományoz Jourdain úrnak (4. közjáték, a 4. és az 5. felvonás között).</ref>
 
Főleg a [[20. század]] vége felé lett nemzetközi nyelv az [[Orosz nyelv|orosz]], a volt [[Szovjetunió]] egészének a hivatalos nyelve, a tag[[köztársaság]]ok hivatalos nyelvei mellett, és amelyik továbbra is közvetítőnyelv, bár már kisebb mértékben, a volt Szovjetunió területén.<ref>[https://polit.ru/article/2006/08/17/demoscope251 Arefiev 2006].</ref>
{| class=wikitable style="margin: 1em auto 1em auto"
! width=150 | ''Lingua franca'' || width=150 | Magyar (szó szerint) || width=150 | Magyar
|-
| ''Se ti sabir,<br />Ti respondir;<br />Se non sabir,<br />Tazir, tazir.<br /><br />Mi star Mufti.<br />Ti qui star ti?<br />Non intendir,<br />Tazir, tazir.''
| „Ha te tudni,<br />Te válaszolni;<br />Ha nem tudni,<br />Hallgatni, hallgatni.<br /><br />Én lenni mufti.<br />Te ki lenni te?<br />Nem érteni,<br />Hallgatni, hallgatni.”
| „Ha tudod,<br />Válaszolj;<br />Ha nem tudod,<br />Hallgass, hallgatss.<br /><br />Én vagyok a mufti.<br />Te ki vagy?<br />Ha nem érted,<br />Hallgass, hallgass.”
|}
 
Kisebb elterjedésű természetes közvetítő nyelvek is vannak. Például az egész [[Kelet-Afrika|Kelet-Afrikában]] és [[Zaire]] keleti részén a [[bantu nyelvek]] közé tartozó [[szuahéli nyelv]] kommunikációs eszköze egyéb bantu nyelvet vagy más [[nyelvcsalád]]hoz tartozó nyelvet beszélők között.<ref name="kalman_35"/><ref name="dubois_504"/><ref name="crystal_282"/> [[Nyugat-Afrika]] több régiójában a [[hausza nyelv]]nek van ilyen szerepe.<ref name="crystal_282"/> [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]], [[Brazília]] parti részén a 19. század előtt a [[guarani nyelv]]vel rokon ''tupinambá'' volt az [[indiánok]] közvetítőnyelve.<ref>CELW 2009, 467. o.</ref>
Részletesebb forrás a ''lingua francá''ról egy rövid, [[1830]]-ban, szerző jelzése nélkül megjelent könyvecske, amely előszavában nagyon röviden leírja a nyelvet. Ezt egy ''lingua franca'' – francia szószedet követi és egy kétnyelvű társalgási rész. A munka csak az Algírban beszélt nyelvváltozatra korlátozódik, és azon franciáknak szánt, akik odamennek meghódítani a leendő [[Gyarmat (terület)|gyarmatot]].<ref>''Dictionnaire de la langue franque'', 10. o.</ref>
 
=== Keverék természetes nyelvek ===
 
Voltak a világon olyan helyzetek, mint kereskedelmi kapcsolatok, gyarmatosítás, [[rabszolgaság]] vagy [[Bevándorlás|migráció]], amelyekben különböző nyelvek érintkeztek egymással. Egyes ilyen helyzetekben létrejöttek olyan közvetítőnyelvek, amelyekben két vagy több nyelv elemei keveredtek egymással. Keletkezésüket az okozta, hogy sürgősen szükség volt kommunikációs eszközre olyan körülmények között, amelyekben a felek nem tudták megérteni egymást az egyik vagy a másik nyelvén. A keveréknyelvek [[szókészlet]]e a beszélőik kapcsolatainak kívánalmaihoz alkalmazkodva volt lecsökkentve, a forrásnyelvek közös [[hangtan]]i vonásait tartották meg, és egyszerű [[grammatika]]i szerkezetük volt. Ilyenek voltak a „pidzsin”-nek nevezett nyelvek és a ''[[Lingua franca|lingua francá''nak]] nevezett.
 
==== Pidzsinek ====
{{bővebben|Pidzsin}}
 
A pidzsin olyan keveréknyelv, amely rendszerint két nyelv között, esetleg egyéb nyelvekből is származó elemekkel jött létre.<ref>Crystal 2008, 369. o.</ref> Ilyen nyelvek már a [[15. század]]ban kezdtek kialakulni<ref name="crystal_412">Crystal 2008, 412. o.</ref> főleg olyan európai nyelvek között, mint az angol, a francia, a [[Portugál nyelv|portugál]] vagy a [[Spanyol nyelv|spanyol]], és afrikai, [[dél-ázsia]]i, [[délkelet-ázsia]]i és [[amerika]]i helyi nyelvek között. Létrejöttük fénykora a gyarmatbirodalmak kialakulásának időszaka volt,<ref name="bidu_365"/><ref name="bussmann_905">Bussmann 1998, 905. o.</ref> de olyan pidzsinek is voltak, amelyek létrejöttéhez nem gyarmatosító hatalmak nyelvei járultak hozzá. Az előbbiek esetében az európai nyelv volt a [[szupersztrátum]], amely a szókészlet legnagyobb részét adta, a másik nyelvnek pedig [[szubsztrátum]]ként fontosabb volt a hozzájárulása a hangtani rendszerhez és a grammatikaihoz.<ref name="dubois_366">Dubois 2002, 366–367. o.</ref><ref name="eifring_15">Eifring – Theil 2005, cap. 6, 15–16. o.</ref><ref name="bidu_365">Bidu-Vrănceanu 1997, 365. o.</ref>
 
A pidzsinek nem voltak hosszúéletűek. Egyesek eltűntek akkor, amikor már nem volt létjogosultságuk, mint például az [[norvég nyelv]] és a orosz között létrejött ''russenorsk''nak nevezett, amelyet a [[18. század]] közepétől a 20. század elejéig használtak.<ref>CELW 2009, 904. o.</ref> Más pigdzinek tovább fejlődtek, ezzel megszűntek pidzsineknek lenni, és ún. [[kreol nyelv]]ek lettek. Egyes ilyen nyelvek a hivatalos státuszig vitték, például a [[Vanuatu]]ban beszélt [[biszlama nyelv]], amelynek szupersztrátuma angol, szubsztrátumát pedig a helyi [[melanéz nyelvek]] adják.<ref>CELW 2009, 161. o.</ref>
 
==== A ''lingua franca'' ====
{{bővebben|Lingua franca}}
 
A ''lingua franca'' vagy ''sabir'' a Földközi-tenger körzetében beszélt keveréknyelv volt, a [[11. század]]tól kezdve a 19. század közepéig. Főleg európai [[kereskedő]]k használták [[Törökök|török]] és arab partnereikkel, de [[Vízi közlekedés|tengerészek]], [[magreb]]i [[muzulmán]] [[Kalózkodás|kalózok]] és általuk elrabolt [[keresztény]]ek is, valamint [[Észak-Afrika|Észak-Afrikába]] küldött [[Franciák|francia]] diplomaták az ottani elöljárókkal. Abban különbözött a pidzsinektől, hogy több nyelv járult hozzá a kialakulásához. Szókészlete túlnyomó részben [[Újlatin nyelvek|újlatin]] volt: [[Olasz nyelv|olasz]], spanyol, [[Katalán nyelv|katalán]], [[Okcitán nyelv|okcitán]], francia és portugál, valamint sokkal kisebb részben görög, [[Török nyelv|török]] és arab. Mint a pidzsinek esetében, ez a szókészlet korlátozott volt, a nyelv hangtani és grammatikai rendszere pedig leegyszerűsített.<ref name="sala_281">Sala 1989, 281. o.</ref><ref name="iarteva">Jarceva 1990, [http://tapemark.narod.ru/les/267c.html '''Ли́нгва фра́нка'''] (Lingua franca) szócikk.</ref><ref name="bussmann_687">Bussmann 1998, 687. o.</ref>
 
A ''sabir'' elnevezést, amely a spanyol,<ref name="dobridor_sabir">Constantinescu-Dobridor 1998, articolul [https://dexonline.ro/definitie-dtl/sabir '''sabir'''].</ref> portugál, katalán és okcitán ''saber'' ’tudni’ [[Ige|igéből]] származik, a francia nyelvészetben más, a földközi-tengeri ''lingua francá''val analóg módon, azaz több nyelv elemeiből létrejött keveréknyelvekre is alkalmazzák. Ilyeneknek egy bizonyos nyelv is lehetett a fő forrása. Amerikai indián ''sabir''ként említhető meg a ''chinook'', amely az e nevű nyelvre alapult, és az [[Észak-Amerika]] [[észak]]-[[nyugat]]i részén volt használatos. Egy másik, a ''mobilian jargon''nak nevezett, a [[Mississippi (folyó)|Mississippi]] völgyének [[dél]]i részén beszélt [[krík indiánok|maszkagí]] nyelvek elemeiből tevődött össze, amelyek között a [[Csikaszók|csikaszó]] nyelv és a [[Csaktók|csaktó]] voltak mérvadók.<ref>CELW 2009, 716. o.</ref>
 
=== Mesterséges nyelvek ===
 
900 fölöttire becsülik az olyan kísérletek számát, amelyek nemzetközi közvetítőnyelvet voltak hivatottak mesterségesen létrehozni. Egyeseket természetes nyelvek alapján kreáltak, másokat teljesen vagy részben kitalált elemekből. Az előbbiek közül vannak egyetlen nyelvre, egy bizonyos szűkebb nyelvcsalád nyelveire, vagy több nyelvcsalád nyelveire alapulók. Csak természetes nyelvekre alapozott mesterséges nyelvek között volt vagy van néhánynak valamilyen sikere, de egyik sem versenyezhet a természetes nemzetközi nyelvekkel.<ref>[https://oxfordre.com/linguistics/view/10.1093/acrefore/9780199384655.001.0001/acrefore-9780199384655-e-11 Libert 2018].</ref>
 
==== Az eszperantó nyelv ====
{{bővebben|Eszperantó nyelv}}
 
A legsikeresebb mesterséges nemzetközi nyelv az eszperantó, amely megvalósítását [[Lazar Markovics Zamenhof]] kezdte el. Szókészletét kb. {{szám|3500}} [[szótő]] adja, közöttük a legtöbb újlatin és [[Germán nyelvek|germán]]. Ezekből tíz [[Toldalék|prefixummal]] és huszonhat [[Toldalék|szuffixummal]] lehet szavakat alkotni. [[Fonológia]]i és grammatikai rendszere nagyon egyszerű. Az utóbbinak tizenhat kivételek nélküli szabálya van.<ref>Bussmann 1998, 380. o.</ref>
 
==== Az interlingva nyelv ====
{{bővebben|Interlingva nyelv}}
 
Az [[interlingva nyelv]]et több év alatt hozta létre nyelvészek csoporja. Az első grammatikáját és az angollal kétnyelvű [[szótár]]át [[1951]]-ben jelentették meg [[Alexander Gode]] szerkesztésében. A szótár kb. {{szám|27000}} szót tartalmaz, a legtöbb latin eredetű újlatin nyelvek által örökölt, és egyéb nyelvekben is jelenlévő szó. Tartalmaz még nemzetközivé vált görög szavakat, valamint egyéb nyelvekből újlatin nyelvekbe került szavakat.<ref>Gode 1972. o.</ref> A nyelv grammatikai szerkezete is a újlatinokéra alapozott, de leegyszerűsitett, például azzal, hogy kiküszöböli a igék [[Személy (nyelvészet)|személyének]] és a [[Nem (nyelvészet)|nemek]] toldalékokkal való kifejezését.<ref>[https://www.cairn.info/revue-la-linguistique-2005-2-page-129.htm Martinet 2005].</ref>
 
==== ''Medžuslovjansky jezyk'' ====
 
A ''medžuslovjansky jezyk'' ’interszláv nyelv’ a [[szláv nyelvek]]re alapuló mesterséges keveréknyelv, amelyen nyelvészek csoportja dolgozik. Jelenlegi változatát 2017-ben rögzítették. A nyelv szókészlete a szláv nyelvek összes közös szavából, olyanokból, amelyek a többségükben vannak meg, és a beléjük került idegen szavakból áll. A grammatikája megtartja a szláv nyelvek közös [[Nyelvtani kategória|grammatikai kategóriáinak]] és a legtöbben meglévőknek a kifejezését, azaz a nemekét, a [[Szám (nyelvészet)|számokét]], az [[Eset (nyelvészet)|esetekét]], az [[igeszemlélet]]ekét, az igék személyéét, de a rendszert leegyszerűsítették minél több kivétel kiiktatása útján, az igerendszer terén pedig csak a közös [[igemód]]ok és [[igeidő]]k megtartásával. A nyelv szabályai elfogadják a [[beszédhang]]ok és irásbeli tükrözésük azon változatait, amelyekre az egyes nyelvekben fejlődtek az [[ószláv nyelv]]ből. Használja úgy a [[cirill ábécé]]t, mint a [[Latin ábécé|latint]].<ref>{{en}} ''Interslavic Language'' honlap, [http://steen.free.fr/interslavic/design_criteria.html Design criteria] (Kidolgozási kritériumok) oldal (Hozzáférés: . o.</ref>
 
==== A ''basic english'' ====
 
A ''basic english'' ’alapvető angol’ egyetlen nyelven alapuló mesterséges nyelv példája abban az értelemben, hogy csak olyan nyelvi elemei és vonásai vannak, amelyek megvannak a modern angolban, de mennyiségüket sokkal kisebbre csökkentették ahhoz viszonyítva, amely a forrásnyelvben van. [[Charles Kay Ogden]] alkotta meg és mutatta be ezt a nyelvet három munkájában, [[1930]]-ban és [[1932]]-ben. Szókészlete 850 szóból áll. Ezek között 600 [[főnév]], 150 [[melléknév]] és 100 [[viszonyszó]] ([[Segédige|segédigék]], [[névelő]]k, [[elöljárószó]]k, [[kötőszó]]k, néhány [[határozószó]]), mindegyik több jelentéssel,<ref>Itt csak az alapjelentésük van lefordítva.</ref> mint ''can'' ’tud, bír’, ''do'' ’tesz, csinál’, ''across'' ’keresztül’, ''after'' ’után’, ''to'' ’-hoz/-hez’, ''the'' ’a(z)’, ''all'' ’mind’, ''if'' ’ha’, ''not'' ’nem’, ''very'' ’nagyon’ stb. Csak tizennyolc [[Szókészlet|lexikai]] jelentésű igét hagytak meg benne, amelyek másféle [[szófaj]]ú szavakkal együtt kb. {{szám|4000}} angol igét helyettesítenek. Például a ''put together'' ’összetesz’ szókapcsolat helyettesíti az ''assemble'' ’összeszerel’ és a ''combine'' ’kombinál’ igéket. A [[szóalkotás]] szabályai és a grammatikaiak ugyanazok, mint a természetes angoléi, de lecsökkent számban az [[igeragozás]]ra, a többes szám alakítására, egyes [[toldalék]]ok, mint ''un-'' ([[Tagadás (nyelvészet)|tagadó]] [[képző]]), ''-er'' (cselekvő főnév képzője), ''-ing'' ([[határozói igenév]] képzője), ''-ed'' ([[melléknévi igenév]] képzője), ''-ly'' (határozószó-képző) használatára stb. vonatkoznak.<ref>{{en}} ''Encyclopaedia Britannica'', [https://www.britannica.com/science/Basic-English-artificial-language '''Basic English'''] szócikk (Hozzáférés: . o.</ref>
 
== Jegyzetek ==
47 ⟶ 69 sor:
 
== Források ==
 
* {{ru}} Arefiev, Alekszandr. [https://polit.ru/article/2006/08/17/demoscope251/ Сколько людей говорят и будут говорить по-русски?] (Hány ember beszél és hány fog beszélni oroszul?), polit.ru, 2006. augusztus 2006 (Hozzáférés:
 
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'', [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés:
 
* {{en}} Brown, Keith – Ogilvie, Sarah. ''Concise Encyclopedia of Languages of the World'' (A világ nyelveinek kis enciklopédiája). Oxford: Elsevier. 2009. {{ISBN|978-0-08-087774-7}} (CELW) (Hozzáférés:
 
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés:
 
* {{fr}} Cibois, Philippe. [https://enseignement-latin.hypotheses.org/4898 ''Lingua franca'']. La question du latin (A latin nyelv kérdése). 2012. március 18 (Hozzáférés:
 
* {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (DTL) (Hozzáférés:
 
* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés:
 
* {{fr}} [https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k6290361w/f1.image ''Dictionnaire de la langue franque''] (A ''lingua franca'' szótára). Marseille: Feissat – Demonchy. 1830
 
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
 
* {{en}} Eifring, Halvor – Theil, Rolf. [http://www.uio.no/studier/emner/hf/ikos/EXFAC03-AAS/h05/larestoff/linguistics/ ''Linguistics for Students of Asian and African Languages''] (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés:
 
* {{en}} Gode, Alexander. [https://web.archive.org/web/20071227051537/http://www.bowks.net/worldlang/aux/b_IED.html ''Interlingua English Dictionary''] (Interlingva–angol szótár). 2. kiadás. Continuum Intl Pub Group. 1972. {{ISBN|0-8044-0188-8}} (Hozzáférés:
 
* {{ru}} Jarceva, V. N. (szerk.) [http://tapemark.narod.ru/les/ ''Лингвистический энциклопедический словарь''] (Nyelvészeti enciklopédiai szótár). Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia. 1990 (Hozzáférés:
 
* [[Kálmán László (nyelvész)|Kálmán László]] – Trón Viktor. [http://www.szepejudit.hu/kalman_tron_bevezetes.pdf ''Bevezetés a nyelvtudományba'']. 2., bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2007, {{ISBN|978-963-7094-65-1}} (Hozzáférés:
 
* {{en}} Libert, Alan Reed. [https://oxfordre.com/linguistics/view/10.1093/acrefore/9780199384655.001.0001/acrefore-9780199384655-e-11 Artificial languages] (Mesterséges nyelvek). Oxford Research Encyclopedias. Lingistics. 2018. június (Hozzáférés:
 
* {{fr icon}} Martinet, Jeanne. [htpps://www.cairn.info/revue-la-linguistique-2005-2-page-129.htm L’interlingua, langue de contacts] (Az interlingva mint érintkezések nyelve). ''La linguistique''. 41. kötet. 2005. 2. sz. 129–136. o. (Hozzáférés:
 
* {{ro}} Sala, Marius (szerk.). ''Enciclopedia limbilor romanice'' (Az újlatin nyelvek enciklopédiája). Bukarest: Editura Științifică și Enciclopedică. 1989. {{ISBN|973-29-0043-1}}
 
* {{ro}} Sala, Marius – Vintilă-Rădulescu, Ioana. ''Limbile lumii. Mică enciclopedie'' (A világ nyelvei. Kis enciklopédia). Bukarest: Editura Științifică și Enciclopedică. 1981
 
* {{fr}} Wolff, Alexandre. [https://www.francophonie.org/Langue-Francaise-2014/projet/Rapport-OIF-2014.pdf ''La langue française dans le monde 2014''] (A francia nyelv a világban 2014). Párizs: Nathan. 2014. {{ISBN|978-2-09-882654-0}} (Hozzáférés:
 
== További információk ==
<!--{{InterWiki|code=bi}}-->
<!--{{InterWiki|code=eo}}-->
<!--{{InterWiki|code=ia}}-->
 
* {{en}} [http://www.bislama.org/ A biszlama nyelvről]
* {{en}} [http://ogden.basic-english.org/ Az Ogden-féle ''basic english'' honlapja]
* [http://www.interlingua.com/ A Interlingva Világegyesület honlapja]
* [http://steen.free.fr/interslavic/ A ''Medžuslovjansky jezyk'' projekt honlapja]
 
<!--{{Portál|Nyelvészet}}-->
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Meronímia_és_holonímia”