„Árpád magyar fejedelem” változatai közötti eltérés

 

== Származása és tisztsége ==

Arab források arról írnak, hogy a magyaroknál a honfoglalás előtt valamikor létezett a [[kettős fejedelemség]] intézménye, ami ugyanaz, mint a [[kazárok]] [[szakrális kettős királyság]]a. Eszerint a magyar [[kende (méltóság)|kende]] és [[gyula (méltóság)|gyula]] hasonló viszonyban voltak, mint a kazár [[kagán]] és [[sad|kagán-bég]]. Vitatott azonban, hogy ez a rendszer meddig élt, fennállt-e a honfoglalás idején.<ref name=ronatas>{{RónaTasHonfoglaló}}</ref> A bizánci források (Bíborbanszületett Konsztantinosz) viszont nyomatékosan írják: „Ez előtt az Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt…” - vagyis a források erre nézvést nem egyértelműek.

A későbbi források szerint [[Álmos magyar fejedelem|Álmos vezér]] gyermeke volt, a honfoglalás idején, [[895]]-ben középkorú férfi, akinek fia, [[Liüntika]] már önállóan hadsereget vezetett. Kristó Gyula szerint 845 körül született.{{sfn|Kristó|Makk|1996|p=17}} Árpád még Álmos életében a törzsszövetség vezetője, nagyfejedelem lett. Erről Bíborbanszületett Kónsztantinosz császár tudósít bennünket, akinél [[948]] körül magyar küldöttség járt [[Bulcsú harka]] vezetésével, aki mindezt elmondta neki. A küldöttség tagja volt Árpád egyik dédunokája, [[Termecsü]] is. Bulcsú szerint Árpád nagyfejedelemmé választása 55 évvel korábban történt,<ref name=csorba>{{CsorbaÁrpádNépe}}</ref> ami a [[893]] körüli választást jelenthet.