Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Az [[1960-as évek]]ben párbeszéd folyt a kérdésről brit és argentin diplomaták között, bármiféle eredmény nélkül. A tárgyalásokon a fő súrlódási pont az volt, hogy a kétezer szigetlakó brit származású és a brit uralom híve.
 
A szigeteknek [[1971]]-ig nem volt légi kapcsolata a külvilággal. Ekkor az Argentin Légierő (FAA) [[hidroplán]]okkal légijáratot létesített Stanley és Commodoro Rivadavia között. Az FAA kérésére az Egyesült Királyság és Argentína egyezményt kötött, hogy az FAA megépítheti a szigetek első kifutópályáját. Elkészülte után [[1982]]-ig hetente kétszer [[Fokker F27]], majd [[Fokker F28]] gépek repültek. Ez volt az egyetlen légijárat a szigetekre. Az argentin állami olajtársaság biztosította a szigetek energiaszükségletét.
 
1982. [[április 2.|április 2-án]] Argentína megtámadta a Falkland-szigeteket és a déli [[Atlanti-óceán]] más brit területeit. Az Argentínában [[1976]] óta uralkodó katonai junta arra számított, hogy ez eltereli a közvélemény figyelmét a súlyos gazdasági helyzetről. Felhasználták a szigetek jelentőségét az argentin hazafias érzelmekben. Ez a jelentőség nem volt újkeletű dolog. Brit írók szerint az is bátorított az invázióra, hogy Nagy-Britannia leépítette katonai képességeit az Atlanti óceán déli részén.