„1956-os forradalom” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tőzsér6804 (vitalap | szerkesztései)
Tőzsér6804 (vitalap | szerkesztései)
206. sor:
Október 30-án délután Nagy Imre rádióbeszédében bejelentette, hogy „''a mind szélesebben kibontakozó forradalom, a demokratikus erők hatalmas megmozdulása válaszút elé állította''” Magyarországot és bejelentette a [[pártállam]] és az [[Választási rendszer|egypártrendszer]] megszűnését és a szabad [[Magyarországi országgyűlési választások|választások]] előkészítését. Egyidejűleg bejelentette, hogy ''„a nemzeti kormányon belül szűkebb kabinetet létesít, amelynek tagjai: [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imre]], [[Tildy Zoltán (politikus)|Tildy Zoltán]], [[Kovács Béla (politikus, 1908–1959)|Kovács Béla]], [[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]], [[Kádár János (politikus)|Kádár János]], [[Losonczy Géza]] és a szociáldemokrata párt által kijelölt személyiség.”''<ref>[https://mek.oszk.hu/01900/01937/html/szerviz/dokument/nagyi30s.htm Nagy Imre beszéde (az egypártrendszer megszüntetéséről) 1956. október 30.]</ref><ref>[http://mek.oszk.hu/01200/01274/01274.pdf ENSZ-jelentés XII.D (183. old.)] [[Portable Document Format|PDF]], {{en}}</ref> Ezenkívül bejelentette, hogy a felkelőket bevonják az új [[karhatalom]] szervezésébe, eltörlik a parasztságot sújtó [[mezőgazdasági termények és termékek kötelező beszolgáltatása|begyűjtési rendszert]], és tárgyalásokat kezdenek a szovjet csapatok teljes kivonásáról. Nagy Imre minisztertanácsba kérette [[Jurij Vlagyimirovics Andropov|Andropovot]], ahol közölték vele a Varsói Szerződésből kilépésről szóló döntést, valamint számonkérték Andropovon az országba mindeközben folyamatosan beözönlő, hívatlan szovjet csapatokat. Kádár magyarázata szerint a szovjet haderő jelenléte ellenforradalmi megmozdulásokat válthat ki, ezért egyetért a javaslattal. Ha ez bekövetkezik, akkor Kádár véleménye szerint mint kommunistának és mint magyarnak egyetlen kötelessége marad: fegyverrel harcolni. Andropov estére azzal a javaslattal állt elő, hogy a szovjetek készek kivonni a csapatokat, amennyiben Magyarország visszavonja az ENSZ felé intézett kérését a magyar ügy napirendre tűzéséről. Nagy Imre ezt elfogadta.<ref>Heltai György: A Varsói Szerződés felmondása, Tóbiás Áron (szerk.): ''In memoriam Nagy Imre– emlékezés egy miniszterelnökre'', Szabad Tér Kiadó, 1989. {{ISBN|963026496X}}</ref>
 
A kormányzáshoz az [[1945]]-ös [[koalíció]]s pártokat tömörítő ideiglenes négypárti koalíciós kormányt, a [[Második Nagy Imre-kormány|Nemzeti Kormánynak]] nevezett testületet állítottak fel. Ennek egyEgy szűkebb kabinetjénekkabinet tagja volt Nagy Imre, Losonczy Géza [[Magyar Dolgozók Pártja |MDP]], Kádár János (MDP), Tildy Zoltán, Kovács Béla ([[Független Kisgazda-, Nemzeti Egység Párt|FKGP]]), és Erdei Ferenc ([[Nemzeti Parasztpárt|NPP]]). A szociáldemokraták számára fenntartott helyet [[Kéthly Anna]] és az újjáalakult [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]] többi vezetője vonakodása miatt egyelőre nem töltötték be, Nagy Imre azonban velük is tárgyalást folytatott a széles nemzeti egységkormány létrehozásáról.
 
Nagy Imre tárgyalt a fegyveres felkelők vezetőivel is, és megállapodott velük az új nemzeti karhatalomban való részvételükről. Ennek megszervezésével a kormány [[Király Béla (katonatiszt)|Király Béla]] volt tábornokot bízta meg, aki ezekben a napokban szabadult a börtönből, mivel a forradalom előtt politikai fogolyként életfogytiglani büntetését töltötte. Október 29-én, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon megalakult a Forradalmi Karhatalmi Bizottság.<ref>[http://beszelo.c3.hu/cikkek/torteneszi-tenykedes-tenyek-nelkul Király Béla és a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány], beszelo.c3.hu</ref> Másnap a fegyveres erők vezetői közös ülést tartottak a Kilián laktanyában. Az ülésen úgy döntöttek, hogy a [[Nemzetőrség (1956)|Nemzetőrség]] válik a hadsereget, a rendőrséget, a felkelők csoportjait és a nemzetőröket egyesítő egységes karhatalommá, és hogy a Király Béla vezetésével létrehozott irányító szervben, a Forradalmi Karhatalmi Bizottságban a felkelőcsoportok és a katonatanácsok küldöttei közösen vesznek részt.<ref>{{Cite web |url=http://www.halisnagykanizsa.bibl.hu/2004oktober/oktober_30.htm |title=1956. október 30. |accessdate=2006-07-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20051210161140/http://www.halisnagykanizsa.bibl.hu/2004oktober/oktober_30.htm |archivedate=2005-12-10 }}</ref> A Honvédelmi Minisztériumban ezután összeállították az új katonai vezetés követeléseit, többek között a szovjet csapatoknak az ország egész területéről való kivonásáról és a [[Varsói Szerződés]] felmondásáról.