„1956-os forradalom” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tőzsér6804 (vitalap | szerkesztései)
Tőzsér6804 (vitalap | szerkesztései)
186. sor:
Október 28-án tehát a fegyveres felkelés kivívta az ország vezetésében a politikai fordulatot és a forradalom követeléseinek elfogadását.
 
[[október 29.|Október 29-én]] a rendőrség, a katonaság és a felkelők vezetői megtárgyalták a fegyverszünet részleteit. [[Janza Károly]] parancsot adott [[forradalmi katonatanács]]ok alakítására. A nap során a főváros számos intézményében [[forradalmi bizottság]]ok alakultak. Münnich Ferenc belügyminiszter közölte, hogy meg­kezdték a demokratikus rendőrség megszervezését.<ref>[http://epa.oszk.hu/01000/01000/00001/pdf/00001.pdf Magyar szabadság független demokratikus lap 1956. október 30. ]</ref> Tovább folyt a kormány által felállított nemzetőrség szervezése is, amelyet a rendőrség és a hadsereg mellett működő harmadik fegyveres alakulatként képzeltek el a forradalom vívmányainak megvédésére, a közrend biztosítására, illetve a fegyveres felkelők szervezett keretek közé illesztésére. Másnapra a kormány által meghirdetett fegyverszünet megvalósulni látszott: a harcok elcsitultak, 30-án a szovjet csapatok zöme elhagyta Budapestet, és vidéki laktanyákba<ref>[http://mek.oszk.hu/01200/01274/01274.pdf ENSZ-jelentés II.F (23. old.)] [[Portable Document Format|PDF]]</ref> visszavonulva erős katonai gyűrűt építettek ki Budapest körül.<ref name=":4">Kun Miklós: [http://nava.hu/id/3091936/ ''A rejtélyes XX. század;'' Beindulnak a szovjet tankok motorjai] - ismeretterjesztő film, 2016. november 19. [http://nava.hu/id/3091936/][http://nava.hu/id/3098586/]</ref> Ez volt az első nap, amikor a rádió nem beszélt a fegyveres felkelőkről lefegyverzendő csoportokként, hanem már csak a „hozzájuk csapódó, a népi rendszert megdönteni akaró ellenforradalmi elemektől” óvott.<ref>''A forradalom hangja'', Századvég füzetet, Budapest, 1993
</ref>