„Bartók Béla (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

→‎Élete: gazság
(Visszavontam az utolsó  változtatást (91.104.122.254), visszaállítva Tacsipacsi szerkesztésére)
(→‎Élete: gazság)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb [[Bartók Béla (iskolaigazgató)|Bartók Béla]] a városi iskola igazgatója, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott. [[1899]]-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, [[Thomán István]] zongoraosztályába és [[Koessler János]] zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német [[klasszicizmus]]nak és [[Romantika|romantikának]], különösképpen [[Johannes Brahms|Brahms]] művészetének. [[Kodály Zoltán]]nal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]] misztériumjátékára komponált operája, ''[[A kékszakállú herceg vára (opera)|A kékszakállú herceg vára]]''. [[1940]]-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokba]] utazott és a [[Harvard Egyetem]]en tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, [[1945]]. [[szeptember 26.|szeptember 26-án]] [[New York]]ban halt meg, [[leukémia]] következtében. [[Posztumusz]] az 1948. március 14-én első ízben kiosztott [[Kossuth-díj]]jal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a [[Nemzetközi Békedíj]]at.<ref>{{cite web|url=http://ekonyvtar.sk-szeged.hu/?docId=5734|title=Bartók Béla családja átvette a Nemzetközi Békedíjat|year=1955|author=|publisher=Béke és szabadság (Somogyi-könyvtár)|format=|accessdate=2016-03-31|language=magyar}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.europeana.eu/portal/record/2023710/8AF5E95E8B7E90B51A0E79D81ABC3075F187019B.html|title=Nemzetközi Békedíj Bartók Béla özvegyének és fiának |year=|author=Tormai Andor|publisher= europeana collections |format=|accessdate=2013-03-31|language=magyar}}</ref> Életrajzát fia, ifj. [[Bartók Béla (mérnök)|Bartók Béla]] mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
 
== Élete(nem volt te$$) ==
=== A Bartók család eredete ===
A Bartók család nem bánsági eredetű. Denijs Dille professzor, Bartók-kutató a [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod megyei]] [[Borsodszirák]]on nyomozta ki a család őseit. A családfa nemesi eredetű, és 1635-ig vezethető vissza.<ref>Bartók, Béla, Benjamin Suchoff, Michel D. Calvocoressi, Zoltán Kodály. The Hungarian folk song. State University of New York Press, 1981 [https://books.google.co.uk/books?id=DxsJAQAAMAAJ&q=szuhafo+bartok&dq=szuhafo+bartok&hl=en&ei=-UIiTfrUK4bNhAf486G3Dg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=6&ved=0CD4Q6AEwBQ]</ref><ref>Móser Zoltán : Szavak, feliratok, kivonatok, Tiszatáj LX. évf. 3. sz., 2006. március, 44 oldal [http://epa.oszk.hu/00700/00713/00175/pdf/2006_03.pdf]</ref><ref>[[Dénes Zsófia]]: Úgy ahogy volt és.., Gondolat, 1981, 133. oldal [https://books.google.co.uk/books?ei=R1wiTfftDJGKhQe52o23Dg&ct=result&id=w4ZaAAAAIAAJ&dq=1799+szuhaf%C5%91&q=1799+#search_anchor]</ref> Bartók János (1785–1876), a zeneszerző dédapja került elsőnek [[Bánság]]ba. Feleségéről, Bozsovits Katalinról (1792–1851) azt lehet tudni, hogy [[Szabadka|Szabadkáról]] való és [[Bunyevácok|bunyevác]] származású.