„Szakképzés Magyarországon” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A '''szakképzés''' rendjét, [[intézmény]]i rendszerét Magyarországon'''[[Magyarország]]on''' a 2011. évi CLXXXVII. a szakképzésről szóló [[törvény (jogszabály)|törvény]] a szakképzésről szabályozza.<ref>[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100187.TV Szakképzési tv. Netjogtár]</ref> szabályozza. A törvényt megalapozza [[Magyarország alaptörvénye|Alaptörvény]] "''Nemzeti hitvallás"'' fejezete, valamint a "''Szabadság és felelősség"'' fejezet XI. cikk kettes bekezdése. <ref>"Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk '''szellemi''' és lelki '''egységét'''. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.", "(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja."[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV "Nemzeti hitvallás" és a "Szabadság és felelősség" fejezet XI. cikk (2)bek.]</ref> Az [[állam]] a szakképzés költségvetési ([[államháztartás]]i) forrását törvénnyel biztosítja.<ref>"1[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100155.TV A2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájáruláshozzájárulásról céljaés a képzés fejlesztésének támogatásáról]</ref>
 
== A törvény tartalma ==
1. § A szakképzés költségeihez való hozzájárulást (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) e törvény szerint kell teljesíteni. A szakképzési hozzájárulás célja
 
Legfontosabb '''alapelv''', hogy a szakképző iskolai tanulók számára '''hazánkban az első és második''', '''állam által elismert''' '''szakképesítés megszerzése ingyenes'''. Minden oktatásban résztvevő tanulót megillet az '''egyenlő bánásmód'''. Az értelmező rendelkezések a törvény által használt alapfogalmakat határozzák meg a kettes paragrafusban. (Ilyenek például a teljesség igénye nélkül: az előírt gyakorlat, az eszköz- és felszerelési jegyzék, a feladatprofil, az iskolai előképzettség, az iskolai tanműhely stb.)
a) * a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) hatálya alá tartozó azon iskolai rendszerű képzések támogatása, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre,
 
A törvény csakis és kizárólag az iskolarendszerű szakmai képzésre terjed ki.<ref>[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100187.TV Szakképzési törvény 3.§]</ref>
b) *
 
A szakképzés intézményrendszere a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakképző iskolákon vagy ilyen jellegű többcélú tanintézményeken keresztül valósul meg a törvényben meghatározott kitételek érvényesítésével. Részletezi a fenntartásért felelős minisztériumok, illetve speciális szakmai minisztériumok kötelezettségeit, kitérve a szakképzési centrumok irányítására és alapvető szervezeti felépítésére is, megemlítve a [[kancellár]] gazdasági jellegű feladatkörét, képzettségi szintjét. A szakképzés dokumentumainak tartalmát, kiállításának feltételeit, a vizsgáztatás kérdéseit szintén magas szinten tárgyalja a jogszabály. Jelzi a kerettanterv felépítéséi kötelezettségét és elvi követelményeit. Kiemelten kezeli a komplex vizsgáztatás témakörét, a vizsgabizottság összeállítását. Előírja az oktatási intézmények adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint törvénysértés esetén történő magatartást.
c) * a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.) meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében
 
ca) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak),
 
cb) a duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzés (a továbbiakban: duális képzés)
 
támogatása,
 
d) *
 
e) az a) és c) pont szerinti képzés fejlesztésének támogatása,
 
f) az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a felnőttképzésről szóló törvény alapján történő támogatása."[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100155.TV 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról]</ref>
 
== A törvény tartalma ==
 
Legfontosabb '''alapelv''', hogy a szakképző iskolai tanulók számára '''hazánkban az első és második''', '''állam által elismert''' '''szakképesítés megszerzése ingyenes'''. Minden oktatásban résztvevő tanulót megillet az '''egyenlő bánásmód'''. Az értelmező rendelkezések a törvény által használt alapfogalmakat határozzák meg a kettes paragrafusban. (Ilyenek például a teljesség igénye nélkül:előírt gyakorlat, eszköz- és felszerelési jegyzék, feladatprofil, iskolai előképzettség, iskolai tanműhely stb.)
 
A törvény csakis és kizárólag az iskolarendszerű [[szakma]]i képzésre terjed ki.<ref>"E törvény hatálya az iskolai rendszerű szakmai képzésre (szakképzésre), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések esetén - a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: a felnőttképzésről szóló törvény) alapján folyó - az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésre terjed ki. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további szabályokat a felnőttképzésről szóló törvény határozza meg."[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100187.TV Szakképzési törvény 3.§] </ref>
 
A szakképzés intézményrendszere a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakképző iskolákon vagy ilyen jellegű többcélú tanintézményeken keresztül valósul meg a törvényben meghatározott kitételek érvényesítésével. Részletezi a fenntartásért felelős minisztériumok, illetve speciális szakmai minisztériumok kötelezettségeit, kitérve a szakképzési centrumok irányítására és alapvető szervezeti felépítésére is, megemlítve a [[kancellár]] gazdasági jellegű feladatkörét, képzettségi szintjét. A szakképzés dokumentumainak tartalmát, kiállításának feltételeit, a vizsgáztatás kérdéseit szintén magas szinten tárgyalja a jogszabály. Jelzi a kerettanterv felépítéséi kötelezettségét és elvi követelményeit. Kiemelten kezeli a komplex vizsgáztatás témakörét, a vizsgabizottság összeállítását. Előírja az oktatási intézmények adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint törvénysértés esetén történő magatartást.
 
Szakképző iskoláztatás formái, amelyek az elnevezésben is szerepelnek:
 
* [[szakgimnázium ]]
* [[szakközépiskola]]
* [[szakiskola]]
* szakiskola - Szakképzési Hídprogram ("24/A. § * (1) A Szakképzési Hídprogram két évfolyamos képzési idejű és záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. A Szakképzési Hídprogram keresztfélévben is indítható."
Foglalkozik az elméleti és gyakorlati szakképzési teendőkkel, a szintvizsga előírásával, valamint az ingyenesség részletes feltételeivel. Előírja a képzésben résztvevő oktatókkal szemben támasztott képzettségi, erkölcsi (pl. szakoktató büntetlen előéletének igazolási kötelezettsége) stb. követelményrendszert. Kitér a felnőttoktatás iskolarendszerű képzésbe tartozó kérdéseire.
Fontos elvi és gyakorlati kérdés a tanulók egészségügyi, biztonsági, munkaügyi stb. védelme mind a munkaidő, mind pedig a tanórák száma tekintetében. Tiltja a tanuló gyakorlati képzést folytató szervezetnél történő gyakorlati képzését különböző összeférhetetlenségi esetekben a 38. §-ban (pl. elméleti képzési napokon, amennyiben négy óránál több a napi elméleti képzés). Egyidejűleg előírja a gyakorlati foglalkozásokon történő kötelező részvételt, amelyet dokumentálni kell mulasztási és foglalkozási napló vezetésével. A 43. §-ban meghatározza a tanulószerződésre jogosultak körét, mind a tanuló, mind a gyakorlati oktatásra jogosult gazdálkodók szemszögéből, előírja a kötelezően vezetendő nyilvántartások tartalmát, jellegét.<ref>"43. § (1) * Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy - a (2) bekezdésben meghatározott - egyéb olyan szerv, szervezet (a továbbiakban együtt: gyakorlati képzést szervező szervezet) köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: nyilvántartás) szerepel.
 
Foglalkozik az elméleti és gyakorlati szakképzési teendőkkel, a szintvizsga előírásával, valamint az ingyenesség részletes feltételeivel. Előírja a képzésben résztvevő oktatókkal szemben támasztott képzettségi, erkölcsi (pl. szakoktató büntetlen előéletének igazolási kötelezettsége) stb. követelményrendszert. Kitér a felnőttoktatás iskolarendszerű képzésbe tartozó kérdéseire. Fontos elvi és gyakorlati kérdés a tanulók egészségügyi, biztonsági, munkaügyi stb. védelme mind a munkaidő, mind pedig a tanórák száma tekintetében. Tiltja a tanuló gyakorlati képzést folytató szervezetnél történő gyakorlati képzését különböző összeférhetetlenségi esetekben a 38. §-ban (pl. elméleti képzési napokon, amennyiben négy óránál több a napi elméleti képzés). Egyidejűleg előírja a gyakorlati foglalkozásokon történő kötelező részvételt, amelyet dokumentálni kell mulasztási és foglalkozási napló vezetésével. A 43. §-ban meghatározza a tanulószerződésre jogosultak körét, mind a tanuló, mind a gyakorlati oktatásra jogosult gazdálkodók szemszögéből, előírja a kötelezően vezetendő nyilvántartások tartalmát, jellegét.<ref>"43[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100187.TV §Szakképzési (1)tv. *43. §]</ref> Tanulószerződést azFelsorolja a gyakorlatitanulószerződés képzéstmegszűnésének szervező gazdálkodó szervezet vagy - aeseteit (2)pl. bekezdésbensikeres meghatározottvizsga, -kizárás, egyéb olyan szervfelmondás, szervezet (ahaláleset továbbiakban együtt: gyakorlati képzést szervező szervezetstb.) köthet, amelyés a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: nyilvántartás)kapcsolatos szerepelintézkedéseket.
(2) A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet
 
a) * a Szociális és a Pedagógia ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező, továbbá a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Képző- és iparművészet, és a Hang-, film- és színháztechnika ágazatba tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező
 
aa) költségvetési szervként működő intézmény,
 
ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy,
 
ac) ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény,
 
b) * a központi költségvetési szervként működő állami ménesgazdaság,
 
c) * a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a halgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében részt vevő tanulója tekintetében, ha a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésben."[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100187.TV Szakképzési tv. 43. §]</ref> Felsorolja a tanulószerződés megszűnésének eseteit (pl. sikeres vizsga, kizárás, felmondás, haláleset stb.) és a kapcsolatos intézkedéseket.
Részletezi az együttműködési megállapodások tartalmát, feltételeit.
 
Szabályozza az ellenőrzési jogköröket, hatóságok feladatait a országos és térségi szakmai ellenőrzés területén említve a gazdasági kamarát is. A XVI. fejezetben meghatározza a tanulókat megillető juttatásokat, kedvezményeket és esetleges kártérítési felelősséget.
 
Elkülönítve említi a Kormány, az illetékes miniszter(ek) és hatóságok feladatait az iskolai képzés együttműködése tekintetében, mind funkcionális mind pedig területi szempontokat felsorolva, meghatározva a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács javaslattevő munkáját. Végül kitér a finanszírozási feladatokra, finanszírozó intézményrendszerre és az információs rendszerre is, valamint megállapítja a zárórendelkezéseket.
Végül kitér a finanszírozási feladatokra, finanszírozó intézményrendszerre és az információs rendszerre is, valamint megállapítja a zárórendelkezéseket.
 
== Források Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
==Források==
*[https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=a1100187.tv&targetdate=20190901&printTitle=2011.+%C3%A9vi+CLXXXVII.+t%C3%B6rv%C3%A9ny Szakképzési tv. Netjogtár]
 
 
== Jegyzetek ==
== EgyébTovábbi információk ==
{{jegyzetek}}
== Egyéb információk ==
* [https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1400319.kor319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról]
* [https://www.nive.hu/ Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, azaz NSZFH]
* [https://www.nisz.hu/ Nemzeti Információs Szolgálat]
 
* [https://bkszc.hu/ Budapesti Komplex Szakképzési Centrum]
==Kapcsolódó szócikkek==
* [https://bmszc.hu/ Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum]
* [[FEOR]]
* [[Magyarországi foglalkozások listája]] FEOR besorolási rendszer szerint
* [[Magyarország oktatási rendszere]]
 
[[Kategória:Jog]]
[[Kategória:Oktatás]]
[[Kategória:Középfokú oktatás]]