„Márkus István (szociográfus)” változatai közötti eltérés

a
→‎Életútja: Személynév egyértelműsítése
a ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
a (→‎Életútja: Személynév egyértelműsítése)
 
Szabadulása után [[Sarkadi Imre|Sarkadi Imréről]] írt egy cikket a ''[[Kortárs (folyóirat)|Kortárs]]'' című irodalmi folyóirat 1962-es évfolyamába, ez a cikk egy nagy vitát indított az irodalmárok körében, sokan részt vettek a disputában, köztük [[Gondos Ernő]], [[B. Nagy László (filmkritikus)|B. Nagy László]], [[Cseres Tibor]] (''Kortárs,'' 1962/9. sz.). A továbbiakban főleg ifjúsági írói és [[szociográfia]]i munkásságot fejtett ki, a magyar valóságot vizsgálta gazdasági, politikai és szociálpszichológiai szempontból. 1983-ban a [[szociológia]]i tudományok kandidátusa lett.
 
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után közérdeklődésre számot tartó vitákba kapcsolódott be, például ''„A Replika körkérdései a polgárosodás fogalmáról”'', társszerzőkkel: [[Bácskai Vera]], [[Benda Gyula]], [[Gáspár Gabriella (szociológus)|Gáspár Gabriella]], [[Gyáni Gábor]], [[Kósa László (néprajzkutató)|Kósa László]], [[Kuczi Tibor]], [[Losonczi Ágnes]], [[Niedermüller Péter]], [[Szakolczai Árpád]], [[Tőkéczki László]].<ref>Replika : szociológiai viták és kritikák : társadalomtudományi folyóirat, 1993. 11-12. sz. 72-121. p.</ref>
 
== Kötetei (válogatás) ==
51 606

szerkesztés