„Kihajlás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a link egyértelműstés AWB
1. sor:
A '''kihajlás''' az a [[mechanika]]i jelenség, amely keresztmetszetéhez képest hosszú egyenes rúd tengelyébe eső, megfelelően nagy nyomóerő hatására bekövetkezik.
 
Ha a nyomóerő kicsi, a rúd kissé összenyomódik, de egyenes marad. Ha a nyomóerőt növeljük, akkor egy bizonyos kritikus értéknél a rúd elgörbül, kihajlik és eltörik. Azt az erőt, amelynél a rúd eltörik, '''kritikus törőerő'''nek nevezik. Kis nyomóerő esetén a nyomott rúd stabil egyensúlyi helyzetben van, mivel ha a rúdra merőleges kis erővel terheljük, a rúd meggörbül, de a merőleges erő megszüntetésével visszatér eredeti helyzetébe. A törőerő elérésekor a kis oldalirányú erő okozta alakváltozás az erő megszüntetése után is megmarad. Ekkor a rúd közömbös (indifferens) egyensúlyi helyzetben van. Ha a rúd terhelése a kritikus törőerőnél nagyobb, a kitérés addig fokozódik, amíg a rúd eltörik, vagyis a rúd állapota instabil.
41. sor:
 
== Tetmajer képlete ==
[[Kép:Tetmajer.png|bélyegkép|350px|Törőfeszültség a karcsúság függvényében]]
 
A törőfeszültség csak akkor számítható a fenti összefüggés segítségével, ha az az arányossági határnál kisebb. Ebben a tartományban ''rugalmas kihajlásról'' beszélünk. Ha a törőfeszültséget a karcsúság függvényében ábrázoljuk, eredményül egy másodfokú [[hiperbolaHiperbola (matematika)|hiperbolát]], az úgynevezett ''Euler-hiperbolát'' kapjuk, amely azonban csak az arányossági határig érvényes. A σ<sub>F</sub> folyáshatár a törőfeszültség felső határát jelenti. A folyáshatár és az arányossági határ között ''plasztikus kihajlásról'' beszélünk. Ebben a tartományban a magyar származású ''Tetmajer Lajos'' kísérletei szerint a λ - σ<sub>t</sub> diagramban egy egyenessel ábrázolhatók. Ezek szerint:
 
:<math>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kihajlás