„1956-os forradalom” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
23. sor:
Az '''1956-os forradalom és szabadságharc''' [[Magyarország]] népének a [[sztálinizmus|sztálinista]] [[terror]] elleni [[Forradalom|forradalma]] és a [[Szovjetunió|szovjet]] megszállás ellen folytatott szabadságharca,<ref>[http://erettsegizz.com/tortenelem/az-1956-os-forradalom-es-szabadsagharc-2/ Az 1956-os forradalom és szabadságharc], erettsegizz.com</ref><ref>[http://mek.oszk.hu/10000/10009/index.phtml Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc követelései és programja ], mek.oszk.hu</ref> amely a [[20. századi magyar történelem]] egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A [[budapest]]i diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött [[1956]]. [[október 23.|október 23-án]], és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be [[Budapest XXI. kerülete|Csepelen]] [[november 11.|november 11-én]].<ref name="Főszerk. 2006">''Krónika 1956''. Főszerk.: Izsák Lajos. Szerk.: Stemler Gyula. Kossuth Kiadó - Tekintet Alapítvány, Bp., 2006. 174. o.</ref>
Az október 23-i [[budapest]]i tömegtüntetés a [[kommunizmus|kommunista]] pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a pártház elfoglalásával végül győzött.<ref>[https://24.hu/tudomany/2016/10/30/oktober-30-az-utcan-vegeztek-ki-az-avh-sokat/ Október 30.: Győzött a forradalom, ÁVH-sokat végeztek ki az utcán]</ref> Ez a [[Hegedüs-kormány|kormány]] bukásához, a [[Szovjetunió|szovjet]] csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország [[Demokrácia (politikai rendszer)|demokratikus]] átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az [[Második Nagy Imre-kormány|új kormány]] megkezdte a tárgyalásokat a [[Szovjetunió]]val a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a [[Varsói Szerződés]]ből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, [[november 4.|november 4-én]] hajnalban a szovjet csapatok ''hadüzenet nélküli háborút indítottak'' Magyarország ellen. A honvédségi laktanyák, repülőterek a szovjet [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg]] egységeinek gyűrűjébe kerültek.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1956_november_4_a_szovjet_hadsereg_invaziot_indit_a_magyar_forradalom_leveresere/ 1956. november 4. | A szovjet hadsereg inváziót indít a magyar forradalom leverésére]</ref> Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.
A harcokban a titkosítás alól [[1993]]-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el.<ref name=tablazat>A sebesültek száma magyar oldalon 19 226, míg szovjet oldalon 1540 fő volt.</ref> A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer,<ref>[http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2007/2007_02/2007_02_157.pdf Az 1956-os kivándorlás népességi hatásai], ksh.hu</ref> más adatok alapján mintegy 200 ezer [[Magyarok|magyar]] hagyta el az országot, túlnyomó többségük [[Ausztria]] felé menekülve.<ref>[http://www.natarch.hu/szemle/20023/soos.htm Soós Katalin: 1956-os magyar menekültek a statisztikai adatok tükrében] {{Wayback|url=http://www.natarch.hu/szemle/20023/soos.htm# |date=20130627072244 }}, natarch.hu</ref>
| |||