„Dolgok internetje” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Lehetséges felhasználási területei: átfogalmaz, korr |
a →Története: korr, linkek |
||
12. sor:
== Története ==
Az első
Az "Internet of Things" elnevezést azonban Kevin Ashton használta elsőként 1999-ben.<ref>https://www.telenor.hu/hipernet-guru/blog/business-cloud/internet-of-things</ref> Ashton a Procter & Gamble márkamenedzsereként el akarta érni, hogy a cég vezesse be az [[RFID]] technológiát a termékek, a készlet mozgásának követésére. Mivel akkor az internet nagy durranásnak számított, úgy gondolta, ha a prezentációjában szerepelteti az "internet" szót, nagyobb az esélye a sikerre. Ashton, mint a Massachusetts Institute of Technology-n működő Auto-ID Center egyik alapítója számos cégnél mutatta be prezentációját az RFID technológiáról, szponzorokat keresve. 2003-ra már 103 szponzora volt az Auto-ID Centernek. <ref>https://www.itchronicles.com/iot/history-of-iot-what-it-is-how-it-works-where-its-come-from-and-where-its-going/</ref>
A dolgok internetje (Internet of Things, IoT) kifejezés a 2010-es években terjedt el világszerte. 2011-ben a Gartner piacelemző cég felvette az IoT-t a feltörekvő technológiák közé a Hype-Cycle jelentésében. 2014-ben a Google is letette a voksát az IoT mellett: felvásárolta a Nest Labs céget, amely [[wi-fi]] képes, szenzorokkal ellátott termékeket fejlesztett. Ugyanebben az évben az IoT volt a fő téma a Consumer Electronics Show-n (CES) Las Vegasban.
Városfejlesztési koncepcióként indultak el a dolgok internetje technológiát hasznosító [[okos város]] (smart city) projektek. Magyarországon a kormány 2017-ben [[Monor]] városát jelölte ki az okos város pilot projekt megvalósításának helyszínéül.<ref>2040/2017. (XII. 27.) Korm. határozat Monor település „okos város” funkcionalitással összefüggő fejlesztéseinek támogatásáról</ref>
|