„Titan hordozórakéta” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Llz78 (vitalap | szerkesztései)
a linkjav.
Llz78 (vitalap | szerkesztései)
linkjav., elnevezések jav.
5. sor:
Az amerikai hordozórakéták fejlesztését [[1945]]-ben kezdték el a zsákmányolt német rakéták és kutatási eredmények alapján. Az amerikai légi haderő 1955-1957 között a többek között a [[RTV–A–2 Hiroc|Convair MX–774]], [[Hermes rakétaprogram|Hermes rakétaprogram]], [[Thor (hordozórakéta)|Thor]], [[Atlas (hordozórakéta)|Atlas]], ''Titán'' folyékony hajtóanyagú ballisztikus [[hordozórakéta|hordozórakétákat]] fejlesztette.
 
A [[NASA]] 1958. október 1-jén történt megalakulása után a szárazföldi haderő és a haditengerészet befejezte saját rakétafejlesztéseit, minden intézményét átadta a NASA-nak mesterséges holdjait pedig a légi haderő indítja. A kifejlesztett hordozórakéta-családból kiválasztották a [[műhold]]ak hordozására alkalmas típusokat. A NASA különböző intézeteiben tervezték és fejlesztették ki (tovább), többek között a [[Thor (hordozórakéta)|Thor–Delta]], [[Atlas–Centaur]], [[Saturn V]] majd a [[Space Shuttle]] hordozórakéta-rendszereket. Az amerikai légi haderő a meglévő és leváltott ballisztikus rakétákra építve fejlesztette ki saját hordozórakéta-sorozatait, többek között Thor-Agena[[Thor–Agena]] – ennek A,- B,- D változatait –, Titán 3B–IIIB–[[RM–81 Agena|Agena D]]. Ezek alkalmazásával fokozatosan felhasználták a rendszerből kivont típusú, folyékony hajtóanyagú, katonai-ballisztikus rakétákat.
 
== Története ==
=== Titan–1Titan I ===
[[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje]] (USAF) 1955-től fejlesztette. Gyártotta a [[Glenn L. Martin Company]]. Fejlesztésekor széleskörűen felhasználták az [[Atlas rakéta|Atlas]] és a [[Thor (hordozórakéta)|Thor]] rakétákkal szerzett tapasztalatokat. Az [[Amerikai Egyesült Államok]] első [[Interkontinentális ballisztikus rakéta|interkontinentális ballisztikus rakétá]]ja (ICBM). Az első indítása [[1959]]. [[február 6.|február 6-án]], az utolsó [[1965]]. [[március 5.|március 5-én]] történt.
 
Kétfokozatú rakéta, hajtóanyaga finomított kerozin ([[RP–1 (üzemanyag)|RP–1]], ''Rocket Propellant–1'', eredetileg ''Refined Petroleum–1'') és folyékony [[oxigén]], hatótávolsága {{szám|13000}} kilométer. Hossza űrhajóval együtt 31 m, átmérője 3,05 méter. Starttömege 105,14 tonna. Összesen 70 példányt indítottak, amiből 53 volt sikeres. Indításhoz szükséges időtartam 15 perc.
 
=== Titan–2Titan II ===
Gyártotta a ''Glenn L. Martin Company''. Kétfokozatú [[Ballisztikus rakéta|interkontinentális ballisztikus rakéta]], az [[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje|USAF]] 1960-tól kezdte fejleszteni. [[Ballisztikus rakéta|ICBM]] alkalmazásnál a legnagyobb atom-robbanófejet szállíthatta (5–10 tonna). A ''Titan–1'' jelentősen módosított változata. Nincsenek kisegítő hajtóművek (leválasztó, irányító), hajtóanyaga magasabb kalóriájú (megnövelt tolóerő), a rakétatestben hosszabb ideig tárolható. Tehetetlenségi irányító rendszere van. Csökkent az összsúly és az energiaszükséglet. Indításhoz szükséges időtartam 2 percre csökkent. Az első indítás [[1962]]. [[március 12.|március 12-én]], nagy megbízhatóságának köszönhetően az utolsó [[2003]]. [[október 18.|október 18-án]] történt.
 
20. sor:
Hossza űrhajóval együtt 32,90 m, átmérője 3,05 méter. Starttömege 150 tonna, hasznos terhelése [[alacsony Föld körüli pálya|alacsony Föld körüli pályára]] (LEO = Low-Earth Orbit) 3,6 tonna. Első és második fokozat hajtóanyaga [[nitrogén|nitrogén-tetraoxid]] és Aerozin–50 keveréke [N2O4/Aerozin 50 (nitrogén-tetroxid/hidrazin). Repülési távolság {{szám|11600}}, repülési magasság 1000 kilométer, repülési sebessége 28 [[Mach|Ma]].
 
=== Titan–3Titan III ===
==== Titan–3A ====
Átmeneti, háromfokozatú teszttípus, négy kísérleti indítást végeztek a későbbi ''Titan–3C'' (SLV–5A) fő rendszereinek kipróbálására. Az első indítás [[1964]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]], az utolsó [[1965]]. [[május 6.|május 6-án]] történt.