„Emma Goldman” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
a
Az [[Orosz Birodalom]]ban, Kovnóban született (ma [[Kaunas]], [[Litvánia]]) [[Zsidók|zsidó]] családban. 1885-ben emigrált az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba.<ref name=UIC>{{cite web |url=http://www.uic.edu/depts/lib/specialcoll/services/rjd/findingaids/EGoldmanb.html |title=Emma Goldman életrajza |accessdate=2017-04-09 |format= |language=Angol |work=University of Illinois at Chicago|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130911140147/http://www.uic.edu/depts/lib/specialcoll/services/rjd/findingaids/EGoldmanb.html|archivedate=2013-9-11}}</ref> A [[haymarketi incidens]] után kezdett érdeklődni az anarchizmus iránt, hamar az anarchista filozófia, a női jogok és a társadalmi problémák elismert írójává vált, tömegeket vonzott.<ref name = UIC/> Szeretőjével és életre szóló barátjával, [[Alexander Berkman]]nal, [[Henry Clay Frick]] gyáros és pénzember meggyilkolását tervezték, a [[tett propagandája]] egy megmozdulásaként. Az 1892-es merényletet Frick túlélte, Berkmant 22 év börtönbüntetésre ítélték. Goldmant is többször bebörtönözték a következő években, lázadásra felbujtás és a [[születésszabályozás]] propagálása miatt. 1906-ban alapította meg a ''[[Mother Earth (újság)|Mother Earth]]'' anarchista lapot.<ref>{{citeweb|url=http://ezenanapon.hu/06/27/megszuletett-emma-goldman-amerikai-anarchista-aki-1910-ben-jelentette-meg-anarchism-and-other-essays-cimu-muvet-nemzetkozi-anarchista-volt-aki-a-szels/91960|title=Emma Goldman az Ezen a napon honlapon|accessdate=20120806}}</ref>
 
1917-ben Goldmant és Berkmant két év börtönbüntetésre ítélték, mivel „nem regisztrált személyek kiváltására” esküdtek össze a [[Sorozás az Egyesült Államokban|sorozás]] alól. Szabadulásuk után százakkal együtt letartóztatták és [[OroszOroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság|Oroszországba]] deportálták. Kezdetben az [[1917-es októberi orosz forradalom|októberi forradalmat]] támogatták, ami a [[bolsevikok (1903)|bolsevikokat]] segítette a hatalomba. Goldman a [[kronstadti felkelés]] után véleményét megváltoztatva, elítélte a [[Szovjetunió]]t a független hangok erőszakos elnyomásáért. 1923-ban kiadta a ''[[My Disillusionment in Russia]]'' című könyvét, amelyben ezekről az élményeiről ír. Amíg Angliában, Kanadában és Franciaországban élt, megírta ''[[Élem az életem]]'' című önéletrajzát. A [[spanyol polgárháború]] kitörése után odautazott, hogy részt vegyen az [[1936-os spanyol forradalom|anarchista forradalomban]]. 1940. május 14-én, 70 évesen hunyt el [[Toronto|Torontóban]].
 
Élete során [[szabadgondolkodó]] „lázadó nőként” tisztelték, ellenfelei a politikai indíttatású gyilkosságok és erőszakos forradalmak miatt kritizálták.<ref name="Voices">{{cite book |last=Streitmatter|first=Rodger|title=Voices of Revolution: The Dissident Press in America|publisher=[[Columbia University Press]]|year =2001|location=New York|pages=122–134|isbn=0-231-12249-7}}</ref> Írásai és előadásai felölelték a börtönök, [[ateizmus]], [[szólásszabadság]], [[militarizmus]], [[kapitalizmus]], házasság, [[szabad szerelem]] és homoszexualitás témáit. Habár távol tartotta magát az [[első hullámú feminizmus]]tól és a [[női választójog]]ra törekvésüktől, az anarchizmusban a nemek közti politika új irányait is bevitte. Az 1970-es években kezdtek iránta érdeklődni főként feminista és anarchista tudósok.