„Amerikai polgárháború” változatai közötti eltérés

}}

 

 

Az amerikai polgárháború ikonjának számítanak a két harcoló fél jellegzetes egyenruhái. Az északi és a déli hadsereg uniformisai formailag ugyanazok voltak, csak a színük volt más. Az északiak (a jenkik) sötét kék zubbonyt és sapkát, vagy kalapot viseltek, míg a délieknél az egyenruhák csak szürke színűket tekintve különültek el az északiaktól.

{{nem semleges}}

=== Rabszolgaság ===

Az általános hittel szemben az amerikai polgárháború nem az afrikai rabszolgák [[emberi jogok|emberi jogai]] fölött tört ki,{{refhely|Beard, The Rise of American Civilization}}{{refhely|Mr. Lincoln's War}} hanem gazdasági, illetve politikai okok miatt. A [[rabszolgaság]] sokkal inkább ezekből fakadó felszíni jelenség volt, egy szimptóma. Északon a [[gazda|farmerek]] kis parcellák foglalásában voltak érdekeltek, ezzel szemben a déliek ültetvények kialakításában. Amikor egy új állam felvételre került, felmerült a kérdés, hogy engedélyezzék-e ott a rabszolgatartást; hiszen ha engedélyezik, akkor az északi farmereknél jóval tőkeerősebb déli birtokosok felvásárolhatják a jó minőségű termőföldeket és ültetvényeket hoznak létre rajta, ha pedig nem, akkor kisbirtokos farmok jönnek létre. A kérdés tehát a kisbirtok kontra [[latifundium|nagybirtok]] versengésének is tekinthető.

 

 

=== Harc Kansasért ===

A politikai ellentétek folyamatos éleződése közben 1854-ben, több sikertelen próbálkozás után a kongresszus elfogadta a [[Kansas-Nebraska Act|Kansas-Nebraska-törvényt]]. Ennek eredményeképpen az 1820-ban, [[Missouri (állam)|Missouri]] felvételekor megalkotott [[Missouri-kompromisszum]] érvényét vesztette, amely szerint korábban az Amerikai Egyesült Államok csak párosával vett föl új tagállamokat, egy rabszolgatartó államot, és egy úgynevezett szabad államot. A Kansas–Nebraska-törvény azonban minden állam saját belátására bízta, hogy engedélyezi-e a rabszolgatartást. 1854-ben [[Kansas]]-szel együtt [[Nebraska]] vált volna a USA tagállamává, mivel nem találtak más párt. Az általános felfogás szerint Kansas lett volna a rabszolgatartó, Nebraska pedig a szabad állam a Missouri-kompromisszum szellemének megfelelően.

 

 

=== John Brown felkelése ===

A háborús hisztéria fokozódásához nagyban hozzájárult az öldöklő rabszolga-szabadítási magánhadjáratában levert abolicionista, [[John Brown (politikus, 1800–1859)|John Brown]] 1859-es kivégzése. Brown, miután Kansasben átmenetileg a déliek kerekedtek felül, 1856 őszén visszatért a keleti partra és a következő két évet pénzeszközök felkutatásával töltötte. A főleg abolicionista pénzadományokból a Massachusettsi Kansas-társaság például 200 lőfegyvert ígért, [[Connecticut]]ból pedig 1000 lándzsát szerzett. Magánhadserege élén 1858-ban Brown megint megjelent Kansas-ben, de ott akkor éppen a rabszolgatartást ellenzők választási győzelme miatt nem volt mibe beavatkoznia, ezért néhány hónapos tartózkodás után elhagyta azt.

 

Újabb tervet kovácsolt, ezúttal [[Virginia|Virginiát]] véve célba. 1859. október 16-án 21 társa élén megtámadta és elfoglalta [[Harper's Ferry]] városát, hogy hatalmába keríthesse az ott levő fegyverraktárat. A terv szerint Virginia összes rabszolgáját ki akarták szabadítani és a most már rendelkezésükre álló {{szám|10000|puskával}} felfegyverezni. Ezután lelőttek egy szabad feketét, aki a városba érkező vonat utasait figyelmeztetni akarta a fegyveresekre és a foglyul ejtett vonat utasainak két rabszolgáját is.{{refhely|John Brown and the Harpers Ferry Raid}} A vonatot később továbbengedték, így a támadás híre hamarosan elérte Baltimore-t és Washingtont. A városbeli civilek fegyvert fogva próbáltak ellenállni, de Brownék elfoglalták a fegyverraktárat. Másnapra a város fegyveresei és milicistái körülfogták az épületet, és a lövöldözésben Brown emberei megölték a polgármestert és további városlakókat. Október 18-án [[Robert E. Lee]] ezredes által parancsnokolt [[tengerészgyalogság|tengerészgyalogosok]] vették körbe Brownék búvóhelyét és rövid tűzharc után megadásra kényszerítették az életben maradtakat.

Brownt és minden elfogott társát a bíróság halálra ítélte és felakasztatta. Az elfogás elől menekülő [[Barclay Coppock]]ot [[Iowa]] republikánus, a militáns abolicionistákkal szimpatizáló kormányzója, [[Samuel J. Kirkwood]] nem volt hajlandó Virginiának kiadni és a négerek szöktetéséhez használt szervezet, a [[Földalatti Vasút]] révén elősegítette Kanadába menekülését.{{refhely|The Coppocks and Harper's Ferry}} Coppock a legtöbb elmenekült résztvevőhöz hasonlóan később belépett az unionista hadseregbe.{{refhely|A felkelés résztvevői}}

 

 

=== A lázadás ===

Lincoln mozgósítása teljes mértékben hiteltelenítette törekvéseit a vele szemben amúgy is gyanakvó államok szemében. Április 15-én Kentucky és Észak-Karolina, 16-án Virginia, 17-én Missouri és Tennessee tagadta meg csapatok átadását. Április 18-án megérkeztek az első önkéntesek Washingtonba [[Pennsylvania|Pennsylvaniából]]. Április 19-én azonban a rabszolgatartó, de népessége szerint megosztott Maryland-ben, Baltimore forrongó városában zavargások törtek ki, mikor az unionista haderő csapatai át akartak haladni Washington felé. Thomas H. Hicks kormányzó kérte Lincolnt, hogy a rendbontás megelőzése érdekében ne vonultasson további szövetségi csapatokat Baltimore-ba, vagy Baltimore-on át, de ezt Lincoln alternatív útvonalak hiányában nem tudta teljesíteni. Hicks titokban elrendelte a Washington felé vezető vasútvonalak és hidak megrongálását, de ezzel sem tudta megakadályozni, hogy a szövetségi hadsereg megkezdje Maryland városainak megszállását.{{refhely|Lossing|439-440. o}} Ezzel párhuzamosan Lincoln felfüggesztette a [[habeas corpus]] jogát, és a törvényhozás, az állami milícia és a sajtó déli érzelmű tagjait elkezdték letartóztatni. Ezek után a megfélemlített kormányzó által az állam unionista nyugati felére, Frederickbe összehívott konvenció április 29-én döntő mértékben az Unió fenntartása mellett szavazott. A szecesszió mellett szavazókat szeptemberben letartóztatták.{{refhely|Maryland és a szecesszió}}

 

== A háború menete ==

=== 1861. május-július: küzdelem a határállamokért ===

Virginia a formálissá váló kiválási népszavazást megelőzve május 7-én felvételt nyert a Konföderációba. Május 23-án a megerősítő népszavazás is lezajlott. Pár órával ezt követően az északiak 11 ezrede lépte át Virginia határát és elfoglalta Alexandria városát, [[Stonewall Jackson|Thomas Jackson]] tábornok pedig Marylandbe tört be vonatokat rabolni. Virginia csatlakozásának jutalmául annak székhelye, [[Richmond (Virginia)|Richmond]] lett a Konföderáció fővárosa (ezt megelőzően az alabamai Montgomery volt a főváros). Az unionista megyék a kedvező katonai fejleményeket látva június 20-án megalkották Virginia Helyreállított Államát, mely Virginia egész területére igényt formált. Miután azonban a keleti hadszíntér frontvonala stabilizálódott, az elszakadt államrész [[Nyugat-Virginia]] néven nyert felvételt az Unióba 1863-ban.