„Cs. Sebestyén Károly” változatai közötti eltérés

a
Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez
a (Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez)
[[1926]]-ban a [[Szegedi Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Kara doktorrá avatta. [[1931]]. [[december 12.|december 12-én]] [[Solymossy Sándor (néprajzkutató)|Solymossy Sándor]] a magyar tárgyi néprajz témakörből egyetemi magántanárrá habilitálta. Solymossy nyugdíjba vonulásával a néprajzi tanszék intézményi kereteit fenntartva a szakot [[Sík Sándor]] adminisztratív vezetésével Cs. Sebestyén Károly és [[Bálint Sándor (néprajzkutató)|Bálint Sándor]] egyetemi magántanárok vitték tovább. Móra halála után ([[1934]]) két évig a Somogyi könyvtár és a Városi Múzeum megbízott igazgatója lett.
 
[[1938]]-ban nyugdíjba vonult, [[1939]]-ben pedig feleségével [[Budapest]]re költözött. [[1947]] [[január]]játóljanuárjától a [[Néprajzi Múzeum]] Etnológiai Adattárában a rajz- és a festménygyűjtemény gondozásával foglalatoskodott. Halálával több kéziratban lévő munkája befejezetlen és kiadatlan maradt.
 
Néprajzi témakörökben a lakáskultúrával a népi bútorokkal, valamint szülőföldje és a [[Székelyföld]] népviseletével foglalkozott a legtöbbet. Ezen kívül [[Szeged]] építészettörténeti kutatásában is kiemelkedő szerepet játszott. Elsősorban neki köszönhető hogy a [[Szent Demeter-templom (Szeged)|Szent Demeter-templom]] bontása nem maradt tudományos figyelem nélkül. Kutatásai nyomán 5 építési fázist tudott elkülöníteni. Ezen kívül a [[szegedi vár]] vizsgálatának is szentelt néhány tanulmányt. Munkásságában tudatosan több tudomány módszereit és eredményeit használta fel.
168 346

szerkesztés