„Söjtör” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Fekvése: bővebben |
|||
37. sor:
Évtizedekkel később, a nemesi származású [[pókafalvi Póka család]] leszármazottja, pókafalvi Póka Gábor és Patay István malmot és italmérő helyet építettek együtt a [[18. század]] elején Söjtörön. Patay István [[1697]] és [[1724]] között esküdt volt a kapornaki és az egerszegi járáson; neje, nemes Bán Erszébet ([[1656|1656–]][[1736]]), nemes Bán István söjtöri birtokos és nemes Kerpacsis Dorottya (fl. [[1690]]) leánya volt. A Patay család birtokos jogát Kerpacsics Katalin édesanyja felmenői, Kerpacsics István egerszegi várkapitányné csányi Csány Katalin úrnő révén örökölte meg. Csány Katalin anyja, Csány Imréné pölöskefői Eördögh Katalin volt, akinek az ősapja Háshágyi Dénes volt, aki a [[15. század]] végén birtokos lett Söjtörön. Patay István és Bán Erzsébet egyik lánya, patai Patay Éva úrnő, akinek a férje baranyavári Baranyay Mihály ([[1717|1717–]][[1771]]), az egerszegi várnagya volt. Póka Gábor, söjtöri birtokos, és szenttamási Bertalan Klára lánya nemes Sümeghy Ferenc táblabíróné pókafalvi Póka Marianna ([[1728|1728–]][[1797]]) volt. Házasságukkal a [[Sümeghy család|lovászi és szentmargitai Sümeghy család]] is lett birtokos a településen. Söjtörön volt birtokos és végül itt hunyt el lovászi és szentmargitai [[Sümeghy József (zalai alispán)|Sümeghy József]] ([[1757|1757–]][[1832]]), Zala vármegye alispánja, királyi tanácsos, a zalai aulikusok egyik vezetője.<ref>Boldogfai Farkas Ákos András. A Sümeghy (lovászi és szentmargitai) család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 186. o.)</ref>
Patay István és Bán Erzsébet fia, ifjabb patai Patay István, söjtöri birtokos, aki [[1738]] és [[1745]] között esküdt volt a kapornaki járáson, majd 1746 és 1752 között a kapornaki járás alszolgabirája volt. Ifjabb Patay István feleségül vette derecskei Derecskey Erzsébet (fl.[[1745]]–[[1776]]) kisasszonyt, és egyik gyermekük, Patay László (1738–1795), söjtöri birtokos volt. Felesége, az [[hahót|alsó-hahót]]i születésű baranyavári Baranyay Anna Terézia ([[1760|1760–]][[1823]]), több ivadékkal áldotta meg:
A hertelendi és vindornyalaki [[Hertelendy család]] szintén a jelentős söjtöri földbirtokosok közé tartozott. [[Deák Gábor (táblabíró)|Deák Gáborné]] [[Hertelendy Anna]] úrnő örökölte az édesapja egész vagyonát, a söjtöri birtokot beleértve. Később, Deák Gábor és Hertelendy Anna fiai, idősebb [[Deák Ferenc (táblabíró)|Deák Ferenc]] és öccse Deák József [[1803]]. [[május 24.|május 24]]-én Kehidán szerződést kötöttek a földbirtokai felosztása ügyében: a legidősebb testvérnek jutott a söjtöri és a [[tófej]]i nemesi „udvarhey”, a hozzátartozó majorsági és úrbéres földekkel, rétekkel és szőlőkkel, és a legfiatalabbnak viszont a [[Zalatárnok|tárnok]]i és a [[hahót]]i birtok a muraközi szőlőkkel.<ref>Molnár András — A fiatal Deák Ferenc, Bp., 2003. 27. o.</ref>
| |||