„Celeron” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gyártás ideje, foglalatok, architektúrák frissítése.
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Évszakok linktelenítése és WP:HIV#mihez)
28. sor:
}}
 
A '''Celeron''' márkanév az [[Intel]] által használatos, főként az olcsó árfekvésű [[számítógép]]ekbe szerelhető [[Central processing unit|processzor]] elnevezése. Az úgynevezett x86-os szériába tartozó, 32 bites programok futtatására felkészített egységek alacsony áruk mellett valamivel gyengébb teljesítményűek, mint drágább társaik. Általában kevesebb cache memóriával és letiltott funkciókkal rendelkeznek, jóllehet egy-egy sorozat időnként kézi beállításokkal nagyszerűen tuningolható. Az első Celeronokat [[1998]] [[április]]ábanáprilisában mutatták be, melyek még a [[Pentium II]] alapjaira épültek. Később a [[Pentium III]], [[Pentium M]], valamint az [[Intel Core 2]] csökkentett képességű változataiként került ki a piacra.
 
==Fejlesztés==
40. sor:
Az első, Covington kódnevű processzor gyakorlatilag egy másodlagos cache nélküli, 266 megahertzes Pentium II-es volt. A Slot 1-es, SEPP chip nem volt túlzottan sikeres: alapjáraton (266 vagy 300 MHz) meglehetősen gyenge volt, bár az ára és a tuningolhatósága miatt számos gyakorlott felhasználó kedvence lett.
 
1998 [[augusztus]]ábanaugusztusában ezt követte a Mendocino kódnevű chip, melyben már volt beépített másodlagos cache, igaz, csak 128 KB-os, de azonos órajelen működött (a Pentium II-ben 512 KB L2 cache volt a processzor órajelenek felével futott, így a Celeron bizonyos alkalmazásokban gyorsabb lehetett)!. Az első modell 300 MHz-es volt, de teljesítménye jócskán túlszárnyalta elődjét. Épp ezért megkülönböztetésként ezt a processzort Celeron 300A-nak hívták. Ez a típus különösen népszerűvé vált a tuningolók körében, ugyanis minden különösebb megerőltetés nélkül stabilan futott akár 450 MHz-en is. Később megjelentek a hasonlóan jó képességű utódok, 333-366-400-433-466-500-533 MHz-en, 66 MHz-es FSB-vel. 466 MHz-ig még Slot 1-es kivitelben is árulták, ám a fölött már kizárólag [[Socket 370]] ([[Pin Grid Array|PPGA]]) variánsai készültek (igaz, PPGHA-Slot 1 átalakítóval a régebbi alaplapokba is bele lehetett tenni az új processzort).
 
Az új generációs, Coppermine-128 (más néven Celeron II) processzorok [[2000]]-ben kerültek piacra, a [[Pentium III]]-as olcsó variánsaiként. Szintén csak 128 KB másodlagos cache-t tartalmaztak, és eleinte az FSB is csak 66 MHz-es volt (később megemelték 100-ra). Viszont az új magnak köszönhetően ismerték az [[SSE]] utasításkészletet. Socket 370 ([[FCPGA]]) kivitelben készültek, 533-566-600-633-666-700-733-766 MHz-es órajellel. [[2001]]-től a 100 MHz-es FSB bevezetésével megjelent a 800-850-900-950-1000-1100 MHz-es változat is.
 
[[2001]] [[október]]ébenoktóberében érkezett 1,2 GHz-en a Tualatin magra épülő új Celeron II-es. 1,3 és 1,4 GHz-es kivitelben, FCPGA-2-es Socket 370 foglalatú típusok készültek. A testvér Pentium III-ashoz képest a 100 MHz-es FSB és a 256 KB-os másodlagos cache volt a legfőbb különbség. Az órajelciklusok közti késleltetése is nagyobb volt, amely hátrányát könnyen előnyére fordította a tuningolásnál, hiszen így 133 MHz-es FSB-vel is stabilan működhetett. Mindenesetre az [[Advanced Micro Devices|AMD]] ekkor állt elő [[Duron]] nevű olcsó chipjével, mely sikeresebb lett, így az Intel hamarosan abba is hagyta a Pentium III alapú Celeron gyártását.
 
==NetBurst technológiás Celeronok==
56. sor:
[[2004]]-ben indult útjára a Prescott-magos Celeron, a Celeron D. 16 KB-os elsődleges és 256 KB-os másodlagos cache-el rendelkezett, és a Prescott alapú P4-esek variánsa volt. 533 MHz-es FSB-vel működött, ismerte az [[SSE3]] utasításkészletet, és a típusok modellszámai a 300-as számtartományba estek (a Prescottok 500-ba, a Pentium M pedig 700-ba). Socket 478 és [[LGA 775]] foglalatú változatokat gyártottak, 2,13 és 3,33 GHz közötti órajelen. Megnevezése ellenére nem volt kétmagos processzor. Elődeihez képest teljesítménye megnőtt, viszont iszonyatos energiaigénye és intenzív melegedése miatt újra kellett tervezni a hűtését. [[2005]]-ben az Intel 64 és az XD Bit (eXecute Disable) képességeivel felruházott példányok is készültek, de már csak LGA 775-ös kivitelben.
 
A következő generációs, Cedar Mill alapú P4-variáns [[2006]] [[május]]ábanmájusában került piacra. Celeron D 347 (3.06 GHz), 352 (3.2 GHz), 356 (3.33 GHz), 360 (3.46 GHz), és 365 (3.6 GHz) típusok készültek. Sok tekintetben megegyezik a Prescott-magos Celeronokkal, de a megnövelt másodlagos cache, a magasabb órajel, és a kevésbé intenzív melegedés miatt nagyobb volt a teljesítménye is.
 
==Core==
67. sor:
 
 
Utódja a Celeron E3000 sorozat lett, [[2009]] [[augusztus]]ábanaugusztusában. Alapja a Wolfdale-3M, melynek köszönhetően a Pentium Dual-Core E5000-es sorozat olcsóbb változatának tekinthető. Az elődjéhez képest már rendelkezik Intel VT támogatással, és a másodlagos cache immár 1 MB.
 
==Fordítás==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Celeron