„Palota ostroma (1533)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Évszakok linktelenítése és WP:HIV#mihez) |
|||
6. sor:
| kontextus = [[Magyar belháború (1526–38)]]
| helyszín = [[Várpalota]], [[Veszprém vármegye]], [[Magyarország]]
| dátum = [[1533]]. [[április 14.]]
| eredmény = [[I. János magyar király|Szapolyai-pártiak]] győzelme
| ok =
22. sor:
}}
{{Magyar belháború (1526–38)}}
'''Palota ostroma''' (nem tévesztendő össze a [[felvidék]]i [[Palota (Szlovákia)|Palotával]]) [[1533]]. [[április 14.]] és körülbelül
Az ostromot [[I. János magyar király|Szapolyai János]] ellenkirály katonái vezették [[Móré László]] ellen, aki saját önös anyagi céljait tartva szemelőtt magánháborúk sorát vívta mindkét király pártja ellen. Ezért [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] [[Ausztria|osztrák]] főherceg jóváhagyásával Szapolyai leszámolt vele.
37. sor:
Az ostrom két hétig tartott, ezalatt folyamatosan lőtték a várat. Egy ágyúgolyó Nagy Gergely várnagynak a lábát találta, aki meghalt. A csehek által kiásott aknák már robbantásra készen álltak, amikor Móré összehívta katonáit, kiosztotta zsoldjukat és még némi ajándékkal is ellátta őket. A többi kincset, hogy ne kerüljön az ostromlók kezére, a halott Nagy sírjába ásta be.<br>
A katonáinak azt mondta, hogy segítségért megy és túszul két gyermekét hagyta a várkatonáknál. Segítség helyett azonban egyszerűen csak eliszkolt, kötélen leereszkedett a várfalról és a [[szlavónia]]i Rohoncba menekült. A magukra maradt várkatonák mást nem tehettek, végig ellenálltak.
== A következmények ==
| |||