„Erich von Manstein” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Évszakok linktelenítése és WP:HIV#mihez) |
||
25. sor:
Fritz-Erich von Lewinski egy ősi [[Porosz Királyság|porosz]] katonacsalád tizedik gyermekeként látta meg a napvilágot. Apja, ''Eduard von Lewinski'' tüzér ezredes, majd tüzérségi tábornok volt. Szülei már megkeresztelésekor ''örökbe adták'' Erich nagybátyjának, ''Georg von Manstein'' őrnagynak (a későbbi tábornoknak) és feleségének (édesanyja húgának), akiknek a [[házasság]]a gyermektelen maradt. Együtt nőtt fel a házaspár által szintén adoptált Marta húgával. A Lewinski és Manstein családfából 16 közvetlen felmenője töltött be tábornoki rendfokozatot a [[poroszok|porosz]]-[[Németek|német]], vagy az [[Oroszok|orosz]] hadseregben.
Tanulmányait [[Strasbourg|Straßburgban]] végezte. Előbb a [[plön]]i hadapródiskolába, majd a [[Berlin|Berlin-lichterfeldei]] porosz főhadapródiskolába járt. [[1905]]
[[1906]]-ban tisztjelöltként lépett be a 3. gyalogsági [[ezred|gárdaezredbe]], ahol [[1907]]-ben [[Rendfokozat#Vezénylő tisztek (hadnagy, főhadnagy, százados)|hadnaggyá]] léptették elő. [[1913]]-tól a berlini hadiakadémián tanult.
Az [[első világháború]] kitörése főhadnagyként és a 2. tartalék-gárdaezred adjutánsaként érte. [[1914]]. [[november 17.|november 17-én]] [[Katowice|Kattowitz]] közelében súlyos sebesülést szenvedett. Felépülése után századosként, valamint a Gallwitz-hadseregcsoport segéd- és vezérkari tisztjeként tért vissza a hadszíntérre. Ezt követően az 1. hadseregnél teljesített szolgálatot, és [[1917]] [[ősz]]étől az [[Észtország]]ban bevetett 4. [[hadosztály|lovashadosztály]] első vezérkari tisztje lett. Csakúgy, mint a 213. gyalogoshadosztálynál a nyugati fronton, ahová [[1918]]
=== A weimari köztársaság ===
36. sor:
[[1921]]. [[október 1.|október 1-jén]] az ''[[angermünde]]i'' 5. gyalogezred századparancsnoka lett. [[1923]]. [[október 1.|október 1-jétől]] ismét vezérkari tiszt, előbb a II., majd a IV. védelmi körzet ({{nyelv|de|''Wehrkreis''}}) parancsnokságán, ahol tiszthelyettesképzés volt a feladata. [[1927]] őszétől vezérkari tiszt őrnagyi rangban [[Magdeburg]]ban.
[[1929]]
=== A nemzetiszocializmus idején ===
44. sor:
[[1936]]. [[október 1.|október 1-jén]] vezérőrnaggyá léptették elő és kinevezték első főszállásmesternek. Manstein ezt kivételes és kimagasló képességeinek köszönhette. Feladata a vezérkari főnök, ''Ludwig Beck'' helyettesítése volt, és a [[hagyomány]]oknak megfelelően kijelölt utódaként számoltak vele.
[[1938]]. [[február 4.|február 4-én]], a [[Blomberg–Fritsch-ügy]] idején meglepetésre mégis áthelyezték [[Legnica|Liegnitzbe]] ([[Szilézia]]), a 18. gyalogoshadosztály parancsnokának.
==== A második világháború ====
52. sor:
Manstein leadta a hadműveleti javaslatát az OKH-nak, {{nyelv|de|(''Oberkommando des Heeres''}}, "a hadsereg főparancsnoksága"), de a hadsereg vezérkari főnöke, [[Franz Halder]] attól félt, hogy az A Hadseregcsoport főparancsnoka, [[Gerd von Rundstedt|von Rundstedt]] tábornok Manstein befolyása alatt önálló hadműveletekre vállalkozik, ezért pozíciójából felmentették, és [[1940]]. [[január 27.|január 27-én]] meglepetésre a XXXVIII. [[hadtest]] (négy hadosztály) parancsnokságával bízták meg. Így vett részt a [[franciaországi hadjárat]]ban, miután gyalogsági tábornokká léptették elő, és megkapta a [[Vaskereszt]] lovagkeresztjét.
[[1941]]
1941. [[június 22.|június 22-én]], hajnali 3 [[óra (időegység)|órakor]] az LVI. hadtest élén átlépte a [[Szovjetunió|szovjet]] határt, és csapataival öt nap alatt 240 [[kilométer]]t előrenyomulva bevette [[Daugavpils]]t. [[Szeptember 12.|Szeptember 12-én]] az aznap elesett [[Eugen von Schobert]] helyett átvette a 11. hadsereg főparancsnokságát. A Dél Hadseregcsoport déli szárnyán elhelyezkedvén feladatuk a [[Krím|Krím-félsziget]] elfoglalása volt. A sziget ellen indított első támadás azonban kudarcot vallott. Ebben a pozíciójában kapta kézhez az úgynevezett ''Reichenau-parancsot'', amely felhívja a [[Wehrmacht]] kötelékében harcoló katonák figyelmét, hogy mindenféle következmény nélkül követhetnek el [[emberiség elleni bűncselekmények]]et a szovjet – és különösen a zsidó – lakossággal szemben. A parancsot Manstein megváltoztatott formában adta tovább csapatainak: ''"A zsidó-bolsevik rendszert egyszer és mindenkorra ki kell irtani. Soha többé nem jelenhet meg az európai életterünkön belül."''<ref group="jegyzetek">A háborús bűnösök perében ez volt a vád Manstein ellen.</ref>
70. sor:
A Citadella-hadművelet kudarca utáni védelmi harcokban is Manstein irányította a Dél-hadseregcsoportot. [[1944]]. [[január 10.|január 10-én]] színes rajz jelent meg róla a [[Time (magazin)|''Time'']] címlapján a következő felirattal: {{nyelv|en|''Field Marshal Fritz Erich von Manstein - Retreat may be masterly, but victory is in the opposite direction''}}. ("Fritz Erich von Manstein vezértábornagy – Lehet, hogy mesterien vonul vissza, de a győzelem a másik irányban van.")
1944
Ennek ellenére a Wehrmacht belső ellenállásában, illetve egy esetleges Hitler elleni [[Puccs|államcsínyben]] nem akart részt venni, mert úgy gondolta, hogy ez nem összeegyeztethető a „katonai becsületével”. Ezen kívül félt attól, hogy egy sikeres puccs esetén a német katonák soraiban felbomlik a fegyelem, [[polgárháború]] tör ki, ami elkerülhetetlenül [[Harmadik Birodalom|Németország]] katonai összeomlásához vezetett volna. A Hitler elleni [[merénylet]] előkészületeibe így nem vonták be. [[Claus Schenk von Stauffenberg|Stauffenberg]] négyszemközti beszélgetésen ugyan felhívta Manstein figyelmét a Hitler döntéseivel kapcsolatos elégedetlenségére, de terveibe részletesen nem avatta be. Von Manstein javasolta Stauffenberg frontra áthelyezését, amit később az őrnagy letartóztatására tett kísérletként állítottak be.
|