Főmenü megnyitása

Módosítások

a
linkjav.
Csukás Kálmán a négy középiskolai osztály elvégzése után katonai nevelőintézetbe került, a katonai főreáliskolát [[Hűvösvölgy|Budapest-Hűvösvölgy]]ben fejezte be [[1920]]-ban. Ezt követően a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémiára]] jelentkezik, ahol tüzér szakkiképzést kapott és 1924. augusztus 20-án, évfolyamelsőként avatták [[Rendfokozat#Tisztek (hadnagy, százados)|hadnaggyá]].
 
Nem sokáig maradt eredeti fegyverneménél – a repülés vonzotta. Kiváló eredményeket ért el mint sportrepülő. 1926-ban már képzett [[pilótaPilóta (légijármű vezetője)|vadászpilóta]]. 1929–1932 között hadiiskolát végzett, [[Rendfokozat#Tisztek (hadnagy, százados)|százados]] lett és átkerült a vezérkarhoz. Mint vezérkari őrnagy, a szovjet fronton közvetlen elöljárója volt a kormányzóhelyettes [[Horthy István (kormányzóhelyettes)|Horthy István]]nak. 1942. október 29-én a II. osztályú vaskereszt mellé megkapta a [[A Magyar Érdemrend lovagkeresztje|Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét]] hadiszalagon kardokkal díszítve, valamint november 1-jétől vk. alezredessé léptették elő.
 
1943. január 19-én az ilovszkojei repülőtér parancsnokaként, az üzemképes repülőgépeket, repülőbajtársait hazaküldte, ő maga az oroszok által körbevett területen maradt. A vezérkarral minden kapcsolata megszakadt, ezért a dandárjának példát mutatva, 400 önkéntes katonája élén megpróbált kitörni a szovjetek gyűrűjéből. Egy páncélos jármű parancsnoki állásában érte a halál, egy gránát repesz a nyakát, a géppuska záró tűz a mellkasát találta el. A négyszáz hősből csak néhányan tértek vissza a dandárhoz. Másnap a dandár teljes létszámmal kísérelte meg a kitörést, amely sikerrel járt.