„Felsőszölnök” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Középkor: új infók |
|||
122. sor:
=== Középkor ===
Felsőszölnökön már
Az 1628-as [[csepreg]]i zsinaton Medvedovics Mihály lelkész képviselte a falut, majd 1646–51 között Donkóczi Miklós.
1627-ben a gyülekezet Szölnök, Martinya ([[Magasfok]], ma: Martinje, Szlovénia) és [[Türke]] (ma: Trdkova, Szlovénia) falvakból állt. A parókiához 5 zsellér is tartozott, akik minden héten igavonó állatokkal fél nap, míg azok nélkül 1–1 nap robotot szolgáltak a lelkész földjén, rétjén, szőlejében. A templom vagyonához tartozott egy ezüstkehely, illetve kisebb pénzösszeg, melyért a helyi céhmester felelt.<ref>[http://mek.oszk.hu/01800/01850/html/02.htm Payr Sándor, A Dunántúli evangélikus egyházkerület története, I. kötet, [[1924]], [[Sopron]], Székely és Társa Könyvnyomda]</ref>
1690 körül a falu lakossága rekatolizált, 1698-ban készült el a Keresztelő Szent János templom. Ekkoriban a falu a környező szlovén települések egyházi központjaként működött, hat filiával rendelkezett. Az apátistvánfalvai plébánia 1786-os megalakulását követően a falu plébániájából kiszakad Ritkaháza és Permise, és az új plébániához lett csatolva. Eddig az évig Felsőszölnökön keresztelték meg a környék 6 szlovén nyelvű településének, Türke és Martinya (ma [[Magasfok]]), Markóc (ma [[Marokrét]]), Ritkaróc és Permise (ma [[Kétvölgy]]) és Csöpinc (ma [[Kerkafő]]) újszülöttjeit is, emellett Permise és Ritkaróc kivételével ide is temetkeztek.<ref name="nevtani" />
:[[Fájl:Searchtool right.svg|14px]] ''További információ a felsőszölnöki templomról a [[Keresztelő Szent János-templom (Felsőszölnök)|Felsőszölnöki Keresztelő Szent János templom]] szócikkben''
| |||