„Felsőszölnök” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
107. sor:
A falu Alsószölnökkel a [[Dobrafölde|dobrai uradalom]] részét alkotta, s ezért a XIX. században más környékbeli falvaktól eltérően a [[Tótsági járás]]ban feküdt.
Felsőszölnök az 1900-as évek elején körjegyzőségként működött, melyhez Kerkafő, Magasfok, Marokrét, Ritkaháza és Szentmátyás községek tartoztak.<ref>Magyarország Tiszti Czím- És Névtára, XXIII. évfolyam, 1904. Budapest, Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság</ref>
A [[második világháború|II. világháború]] után a falu a határsávba került. A [[1940-es évek|40-es évek]] végén a helyi lakosság spontán akció keretében megpróbálta elérni, hogy a falut és környékét [[Jugoszlávia|Jugoszláviához]] csatolják, de törekvésük kudarcba fulladt,<ref>idős helyi lakos személyes közlése a 80-as évek végén</ref> és a retorzió sem maradt el: a falut a [[Rákosi-korszak|Rákosi-rendszer]] teljesen elszigetelte, a módosabb parasztgazdákat pedig kitelepítették a [[Hortobágy (tájegység)|Hortobágy]]ra, mint [[kulák]]okat; közülük a legtöbben nem is tértek vissza szülőfalujukba. A község és környékének megközelítése a [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltásig]] kizárólag [[határsáv]]engedéllyel volt lehetséges, de ilyet a [[1980-as évek|80-as évek]]ig csak nagyon indokolt esetben adtak ki. A műszaki határzárat (nyomsáv, aknák) a [[1970-es évek|70-es évek]] végén leszerelték, helyébe rakétás jelzőrendszert működtető „botlódrótokat” telepítettek. A határvédelmi infrastruktúra maradékát (őrtornyok stb.) a [[1990-es évek|90-es évek]] elején felszámolták, de a szölnöki erdőkben néhol még mindig láthatók a [[vasfüggöny]] szögesdrótjának rozsdás maradványai.
| |||