„Franciaország kultúrája” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor:
 
=== Irodalom ===
{{Bővebben|Francia irodalom}}
Franciaország irodalma a francia nemzeti büszkeségek egyike, és az európai irodalomban is mérvadó szereppel bír.<ref>{{CitLib |aut=Katalin Gosztonyi |tit=Hagyomány és reform az 1960-as és ’70-es évek matematikaoktatásában: |url=http://dx.doi.org/10.14232/phd.2989 |accd=2019-10-27}}</ref> Elsősorban francia nyelvű, habár Franciaország tájszólásain és egyéb nyelvein is született temérdek iromány az évek során.
 
A francia irodalom a [[11. század|11. századtól]] létező középkori francia nyelven írt irodalom Nyugat-Európában az egyik legrégibb nemzeti nyelven írt irodalom, a [[Középkor|középkori]] irodalom elsődleges forrása a kontinensen.
 
Noha a francia irodalomnak ez a kitüntetett szerepe a [[14. század|14. században]] az itáliai nemzeti nyelven készült irodalom hatására némileg elhalványult, a [[16. század|16. században]] alkotói szempontból jelentős átalakuláson ment keresztül és a [[17. század|17. századra]] az európai irodalom meghatározó elemévé vált.
 
A [[18. század|18. században]] a franciában külön irodalmi nyelv alakult ki (lingua franca) és egész [[Nyugat-Európa]] valamint [[Amerika (szuperkontinens)|Amerika]] diplomáciai nyelvének szerepét is betöltötte. A francia nyelvű írások mély hatást gyakoroltak az összes európai és az amerikai irodalom alakulására, ugyanakkor rá is erős hatást gyakoroltak a többi nemzet irodalmi hagyományai (például a [[Britek|brit]] vagy a [[Németek|német]] romantika a 19. században). A 19. század és a 20. század francia irodalmi fejlődése különösen erős hatást gyakorolt a modern [[Világirodalom|világirodalomra]], főként a [[szimbolizmus]], a [[Naturalizmus (irodalom)|naturalizmus]], Balzac, Zola és Proust szépprózája, a [[szürrealizmus]], az [[egzisztencializmus]] és az abszurd színház stílusaiban és műfajaiban.
 
A francia [[imperializmus]] és [[Gyarmat (terület)|gyarmatosítás]] az amerikai, az [[Afrika|afrikai]] térségben és a [[Távol-Kelet|Távol-Keleten]] a francia nyelvet a nem európai [[Kultúra|kultúrák]] számára is használható közelségbe hozta, amelyek a nyelvet sajátosan átalakítva úgyszintén jelentősen hozzájárultak a francia irodalom által nyújtott élmények és tapasztalatok bővüléséhez.
 
Az [[ancien régime]] arisztokratikus eszméi, a [[Forradalom|forradalmat]] követő [[Nacionalizmus|nacionalista]] szellem és a modern Franciaország harmadik köztársaságának tömegoktatási elvei egyaránt erős hatást gyakoroltak arra a folyamatra, amelynek során a francia irodalmi örökség a francia kultúra részévé vált. Napjainkban a francia oktatásban a [[Próza|prózára]], a (gyakran fejből idézett) [[Költészet|költészetre]] és a [[Színházművészet|színházra]] is nagy hangsúlyt helyeznek. Az állam jelentősen támogatja az irodalmi munkákat, az irodalmi díjak kiemelt hírnek számítanak, a Francia Akadémia ''(Académie française)'' és a [[Francia Intézet]] ''(Institut de France)'' összefogja Franciaország legfontosabb nyelvi és művészeti intézeteit, a francia televízió pedig írókról és költőkről készít és vetít filmeket, amire meglehetősen nagy az igény, az irodalmi és művészeti témákról szóló heti beszélgetős műsor, az 'Apostrophes' az egyik legnagyobb nézettséget érte el Franciaországban. Az amerikai irodalmi környezettől némileg eltérő módon, az irodalom a francia embereket mélyen foglalkoztatja és öntudatuk formálásában fontos szerepet tölt be.
 
=== Filmművészet ===
{{Bővebben|Francia filmművészet}}
A mozgóképnek erős hagyománya van Franciaországon, és mind művészeti, mind tömegmédiai szempontból kiemelt fontossággal rendelkezik a francia kultúrában. Érdekesség, hogy Párizs mozisűrűsége a világ legmagasabbja, ha a filmszínházak száma a lakossághoz kerül viszonyításra.<ref>{{Cite web |title=CampusFrance - Study in France - 20 questions about studying in France - FAQ |url=https://web.archive.org/web/20110504080519/http://old.campusfrance.org/en/a-etudier/faq.htm |work=web.archive.org |date=2011-05-04 |accessdate=2019-10-31}}</ref> E mögött az rejlhet, hogy Franciaország jelentős szerepet játszott a [[film]] és a [[Film|filmművészet]] létrejöttében. A [[Auguste és Louis Lumière|Lumière fivérek]] találták fel a [[Filmszínház|mozit]]. Nagy francia filmrendezők voltak a [[némafilm]] korában [[Georges Méliès]], a két világháború között [[Jean Renoir]], a második világháború előtt és után [[Marcel Carné]]. Az [[1950-es évek|1950-es évektől]] meginduló francia [[Új hullám (film)|új hullám]] az egész világ [[Film|filmművészetére]] jelentős hatást gyakorolt, legnagyobb rendezői [[Jean-Luc Godard]] és [[François Truffaut]]. Az [[1980-as évek|1980-as évektől]] máig ismét megújult a francia film, a korszak kiemelkedő alkotói [[Luc Besson]], Krzysztof Kieślowski, [[Jean-Pierre Jeunet]].
 
A [[19. század]] végén, a mozi korai éveiben, számos kísérletező művész származott Franciaországból. [[Auguste és Louis Lumière]] feltalálta a kinematográfot és az általános történészi megítélés szerint az [[1895]]-ben [[Párizs|Párizsban]] ''L'Arrivée d'un train en gare de la Ciotat'' címmel bemutatott vetítésük jelentette a [[Filmszínház|mozi]] születését. A következő években filmesek szerte a világon megkezdték munkájukat az új médiummal, köztük a mozi nyelvének ma már közismert technikái közül többet is kifejlesztő, nagy hatást gyakorló [[Georges Méliès]], aki [[1902]]-ben ''[[Utazás a Holdba (film, 1902)|Utazás a Holdba]]'' (Le Voyage dans la Lune) címmel elkészítette az első [[Sci-fi|science fiction]] filmet.
 
Létrejött az első korai filmstúdió, a Gaumont Pictures és további filmes egyéniségek bukkantak fel, mint Pathé Frères vagy Alice Guy Blaché, aki ''La Fée au Choux'' címmel [[1896]]-ban forgatta első filmjét, majd [[1897]]-től [[1906]]-ig gyártásvezető volt a Gaumont filmstúdióban, itt körülbelül 400 filmet készített. Pályafutását az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] folytatta, csakúgy mint Maurice Tourneur, egy másik ismert filmes a [[19. század]] elejéről.
 
Az [[1920-as évek|1920-as években]] főként [[Szürrealizmus|szürrealista]] alkotások születtek, amit az akkori sajtó éles kritikával nézett. A korszak bravúrja az ''[[Andalúziai kutya]]'' című munka volt [[Luis Buñuel]] és [[Salvador Dalí]], alkotása. Buñuel és [[Jean Cocteau]] fiatalkorai műveikben is már megcsillant zsenialitásuk, ami végigvezette őket egész pályájuk során. Buñuel a [[1930-as évek|harmincas években]] felhagyott a szürrealizmussal.
 
A [[televízió]] korának eljövetelével a mozilátogatás visszaesésének problematikája fenyegetőnek tűnik az egyes nemzetek filmiparjai számára. A francia filmipar és általában véve a francia nyelvű kultúrtermelés kisebb az angol nyelvűnél, aminek egyik oka, hogy a nagyobb piacok, köztük az amerikai piac, vonakodnak az idegen nyelvű filmek forgalmazásától. Ennek következtében a francia filmeknek egy viszonylag szűk piacon kell megélniük, kisebb költségvetéssel, mint amerikai versenytársaiknak
 
== Vallás ==
10 ⟶ 33 sor:
 
== Nyelv ==
Franciaország legbeszéltebb nyelve a francia nyelv, melynek államnyelvi és hivatalos nyelvi státuszát garantálja a francia [[alkotmány]]. A szabályozásáért és megőrzéséért felelős intézmény az [[Francia Akadémia|Académie française]] (magyarul ''Francia Akadémia''), amely az utóbbiakban világszerte nevezetessé vált a konzervatív álláspontjáért, valamint a francia nyelvben szereplő idegen szavak honos megfelelőinek népszerűsítésért tett erőfeszítéseiért.<ref>{{Cite web |title=Académie Française rejects push to make French language less masculine |url=https://www.france24.com/en/20171027-academie-francaise-gender-inclusive-spellings-mortal-danger-french |work=France 24 |date=2017-10-27 |accessdate=2019-10-05 |language=en}}</ref> A francia nyelv az [[Újlatin nyelvek|újlatin nyelvcsalád]]<nowiki/>hoz tartozik, a latinon kívül a kelta és frank nyelvek voltak jelentős hatással rá; a világon összesen 275 milliót meghaladó számű fő rendelezik franciatudással.<ref>{{Cite web |title=French |url=https://www.ethnologue.com/language/fra |work=Ethnologue |accessdate=2019-10-15 |language=en}}</ref> Ezenkívül használatban áll több más helyi [[nyelv]] és [[dialektus]], például a [[Okcitán nyelv|provanszál]], a [[Katalán nyelv|katalán]], a [[Baszk nyelv|baszk]], a [[Breton nyelv|breton]], a [[Haiti kreol nyelv|haiti kreol]], a [[Korzikai nyelv|korzikai]], a [[Flamand nyelv|flamand]], a [[Lotaringia|lotaringiai]] [[Német nyelv|német]]. Néhány, a bevándorlók által beszélt nyelv szintén elterjedt, különösen a nagyvárosokban: a [[Portugál nyelv|portugál]], a [[Arab nyelv|maghreb arab]], berber nyelvek, dél-szaharai nyelvek, a [[Török nyelv|török]], a [[Kínai nyelv|kínai]] (wu, [[Kantoni nyelv|kantoni]], min nan és [[Mandarin nyelv|mandarin]]), a [[Vietnámi nyelv|vietnámi]] és a [[Khmer nyelv|khmer]] a leggyakoribbak.
 
== Életmód ==