|
=== Vízrajz ===
A Sárköz keleti peremén a Dunamintegy 67 km kilométer hosszan folyik el a [[Duna]], melybe több csatorna és vízfolyás torkollik.
A Dunafolyó árvizei kora tavasszal (jeges [[árvíz]]) és kora nyáron („[[árvíz|zöldár]]”) hozzák létre a legmagasabb vízállást a hullámtérben, a legalacsonyabb vízállás nyár végén–ősszel van. A védgátakon kívüli területekről a belvizeket mintegy 400 km-es kilométeres csatornahálózat vezeti le, a víz átemelését a Dunába két nagy teljesítményű szivattyútelep végzi. A Duna árvizei visszaduzzasztó hatásának ellensúlyozására a [[Sió]] torkolatában árvízkapu létesült.
A Dunán való átkelést a bajai közúti és vasúti híd ([[Türr István híd]]), valamint kompjáratok biztosítják. Az [[M9-es autópálya (Magyarország)|M9-es autópálya]] építésével egyidejűleg új híd létesült, a [[Szent László híd]], a Sió-torkolat közelében.
A területen aránylag sok, mintegy (36) kisebb-nagyobb állóvíz található, ezek többsége (26) holtmeder ([[morotva]]), de a tavaktöbbi tó is valahaegykori folyómedrek voltakhelyén alakult ki. A legnagyobb morotvák: a [[Faddi Holt-Duna]] (182 hahektár területű), a tolnai kettős holtág (vagy Tolnai Holt-Duna) (az északi területe 112,5 ha, a déli holtágé 168,7 hahektár) és a bogyiszlói holtág (Bogyiszlói Holt-Duna).
A Duna vízminősége általában kielégítő, a Sió viszont nagyon szennyezett, ami esetenként rontja a Duna vízminőségét is. Szekszárd kommunális szennyvizei a Szekszárd–Bátai-főcsatorna vízminőségét teszik gyakran kritikussá.
==== A [[Sárvíz (folyó)|Sárvíz]] ====
A Sárköz fő folyója, a Sárvíz eredetileg a [[Bakony]] alján eredt. A [[középkor]]i adatok szerint széles, mocsaras partok között mozgó víz volt, ami a [[Székesfehérvár]] körüli [[Sárrét (Mezőföld)|Sárrét]] a vizét vezette le dél felé. FeleNagyjából fele útján, [[Simontornya]] tájékán vette fel a [[Kapos]] és a [[Sió]] vizét, és [[Szekszárd]]nál érte el a [[Szekszárdi-dombság]]ot. Ennek alján elkígyózva, Bátánál ömlött a Dunába és így adott nevet a Sárköznek. Már a [[rómaiak]] idején összekötötték a Balatonnal; a római utak hídjai és a töltések is lassították a folyó útját, majd a középkorban az ember többféleképpen is jelentősen beavatkozott a vízrendszerbe: mocsárvárakat, vízimalmokat, halastavakat épített. A malmokhoz nem építettek külön malomárkot, hanem a főmedret sáncolták el, gátak közé szorítva a vizet. A halastavak a böjtök miatt váltak jelentőssé. A beavatkozások eredményeként a Sárvíz és mellékágai elzátonyosodtak, elsekélyesedtek. Joggal mondják a középkori oklevelek a Sár mellékét mocsárnak.
=== Éghajlat ===
|
