„Bogyay Lajos” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Évszakok linktelenítése és WP:HIV#mihez) |
|||
21. sor:
[[1844]]. [[június 10.]]-e és [[1847]]. [[június 14.]]-e között a tapolcai járás főszolgabírája volt. Az 1847. évi tisztújítás során Bogyay másodalispán szeretett volna lenni, és amikor ez nem sikerült, mert az ellenzéki párt aratott teljes győzelmet, visszavonult birtokára, lemondva valamennyi megyében viselt tisztségéről. 1848-49-ben nemzetőrtisztként a tapolcai járás nemzetőreit irányította, később őrnagyi rangot kapott.<ref>Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000). 96. o.</ref> A szabadságharc leverése után Zala vármegye megyefőnökké nevezte ki az uraldokó; [[1849]]. [[október 22.]]-étől [[1861]]. januárjáig töltötte be ezt a hivatalt. [[1849]]. [[október 24.]]-án amikor megjelent Haynau rendelete az új közigazgatási beosztásról az országot katonai kerületekre osztották; ezeken belül polgári kerületeket hoztak létre - ahová 3-4 megye tartozott élén kerületi főbiztos állt főispáni rangban. Zala vármegye a fehérvári kerület alá került, melynek a kerületi főispán jobaházi [[Dőry Gábor]] lett. A megyék élére pedig császári-királyi biztost neveztek ki, Zala élére nagymádi és várbogyai Bogyay Lajos került mint megyefőnök. A Muraközt végleg elcsatolták a megyétől, [[Horvátország]] része lett.<ref>A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája</ref> [[1849]]-ben, Bogyay Lajos továbbra is zalahalápi birtokán maradt, itt kapta meg a kerületi főispán rendelkezéseit és innen továbbította [[Zalaegerszeg]]re csáfordi [[Csillagh Lajos (alispán)|Csillagh Lajos]] ([[1789]]–[[1860]]) zalai alispánnak, aki ténylegesen a megyei közigazgatás vezetője volt. Az önkényuralmi közigazgatás bevezetése báró Hauer István császári biztos jelentése alapján tett intézkedések után, [[1850]] elején történt meg Zala megyében; ekkor Csillagh alispán végleg elbúcsúzott a vármegye közigazgatásától.
Megyefőnöksége során levelet Bogyay Lajos írt a [[Bécs]]ben lakó herceg [[Batthyány Fülöp|Batthyany-Strattmann Fülöpnek]], amelyen javasolta, hogy Zala vármegye székhelyét Zalaegerszegről legyen áthelyezve Nagykanizsára. A hercegtől kérte, hogy az ottani épületeiben lehessen befogadni a hivatalnokok; erre a herceg válaszolt, hogy az összes uradalmi épületei, amiket az uradalom nem vett használatba, már az előző év őszén bérbeadattak, és így nincs olyan épület, amelyet a megyei székhely áthelyezése esetén akár lakásnak, akár hivatali helyiségek céljaira átengedhetne. Ezzel elutasította az első hivatalos megyei székhely áthelyezésésének a kisérletetét.<ref name="Zalamegyei1936">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/en/view/ZalamegyeiUjsag_1936_2/?query=bogyay%20lajos%20megyef%C5%91n%C3%B6k&pg=211&layout=s|title=Zalamegyei Ujság, 1936.
[[I. Ferenc József magyar király]] körutazást tett Magyarországon; Zala megyébe [[1852]]. [[június 29.]]-én érkezett. Reggel [[Keszthely]]en, ahol a [[Festetics család]] főúri palotájában fogadta a küldöttségeket, majd az ebédet követően meglátogatta a városi kórházat, a szolgabírói hivatalt és a járási börtönöket. Este pedig [[Balatonfüred]]en fogadták az uralkodót. A zalai fogadtatást a megyefőnöki hivatalban szervezteék Bogyay Lajossal élén.
39. sor:
{{Zalai főispán
|előző=gr. [[Batthyány Imre]]
|évek=[[1849]]. [[október 22.]] – [[1861]]
|következő=gr. [[Batthyány Imre]]
}}
| |||