„Margit híd” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Évszakok linktelenítése és WP:HIV#mihez)
50. sor:
Külön szerződés alapján kezdetét vette a pesti hídfő alapozásához szükséges süllyesztőszekrények gyártása és szállítása. A pillérek és hídfők alapozását [[Ernest Goüin]] vállalata, a francia Société de Construction de Batignolles cég emberei végezték vasszekrények süllyesztésével. Két-két alaptest készült a hídfőknél és a középpillérnél, illetve egy-egy a négy mederpillérnél. Ezek mindegyike 7 mm vastagságú, 1,0 m magas vaslemezből szegecselt gyűrűkből épült fel, a következő gyűrűt minden méterrendű süllyesztés után szegecselték. A hídfőket, melyeket két szekrénnyel alapoztak, és a középső pillért a nulla vízszint fölött hat láb magasságban, boltozattal kötötték egybe. Ezen átboltozást az alsó rakpart partfalai a hídfőknél ugyan eltakarják, de a középpilléré megfigyelhető alacsony vízállás esetén. A pilléralapok a hídfőkön 7,0 m, a mederpilléreken 8,0 m hosszúak. A francia vállalat 1873 októberére készült el az alapozási munkálatokkal.
[[Fájl:Margithid-kozepsopiller-epitesiemlektabla.jpg|bélyegkép|balra|240px|A középpillér déli oldalán álló – mára már megkopott – építési emléktábla, amit 2010-11-es a felújítás során egy újabbra cseréltek.<ref>A szöveg: ''„I. Ferencz József austriai császár és Magyarország ap. királyának uralkodása alatt épült e Sz. Margit hidja az ország költségén Gouin Ernő terve szerint MDCCCLXXIII-MDCCCLXXV”''</ref><ref>A tábla a Duna Vigadó térnél mért ~110 cm-es vagy annál alacsonyabb vízállása esetén már megközelíthető a Margitsziget déli végén kinyúló földnyelven át gyalogosan, egyébiránt csak a vízről (hajóról) olvasható.</ref>]]
A felmenő falak minden pilléren és hídfőn gránitburkolatot kaptak, melyhez a kőanyagot a [[neuhausen]]i, a [[hefermarkt]]i és a [[pernau]]i bányákból hozták. A felmenő falak építésével párhuzamosaanpárhuzamosan megkezdődött a vasszerkezet hengerlése is. A híd vasszerkezetét [[Franciaország]]ból importálta a kivitelező cég. Ez a szerkezet egy ív volt, mely lapokra támaszkodott, azaz hat darab egymás mellé helyezett ívtartó, melyeket sűrű rácsozással kötöttek egymáshoz. Ugyancsak sűrű, andráskeresztes rácsozás készült az egyes tartók síkjában, ezt a hídpályát alátámasztó hossz- és kereszttartók fogták össze. Ezáltal minden egyes ív egy ívtartóból, egy hossztartóból és két, rácsozattal osztott mezőből állt össze. A hossz- és kereszttartókkal egy síkban a szerkezetet dongalemezek képezték, majd erre került rá a kiegyenlítő aszfaltbeton réteg, ez utóbbira pedig a homokba rakott fakocka burkolat. A kereszttartók konzoljai tartották a járdákat, s ezeknek a végére szerelték fel a hídkorlátot, valamint a hossztartót, melyre a járdát képző tölgyfapallókat helyezték.
 
A hatnyílású mederhídhoz két parti hídnyílás csatlakozik, melynek 20,0-20,0 m hosszú vasszerkezetét a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára szerelte fel hazai anyagból a MÁV Építési osztályának terveinek megfelelően. Kéler és Kutlánya vállalkozók készítették az alépítményüket. A hídfőknél ideiglenes vámszedő bódékat létesítettek, ezeket 1886-ban téglaépületekre cserélték le.